A kérdésem az lenne, hogy miközben elhalad a bolygó mellett, a haladási irányához képest merre fog mutatni az űrhajó orra? Megmarad az eredeti irányban, vagy követi a mozgás irányát, vagy pedig a kettő között?
Marad az eredeti irányban.
A kérdésem az lenne, hogy miközben elhalad a bolygó mellett, a haladási irányához képest merre fog mutatni az űrhajó orra? Megmarad az eredeti irányban, vagy követi a mozgás irányát, vagy pedig a kettő között?
G.Á írta:Marad az eredeti irányban.
G.Á írta:A kérdésem az lenne, hogy miközben elhalad a bolygó mellett, a haladási irányához képest merre fog mutatni az űrhajó orra? Megmarad az eredeti irányban, vagy követi a mozgás irányát, vagy pedig a kettő között?
Marad az eredeti irányban.
G.Á írta:(Persze görbült téridőben éppen ez jelenti azt, hogy megtartja az eredeti irányát.)
Sanyi_Laci írta:Ezek szerint a=J/Mc nem is olyan kicsi reális esetekben.
Zsolt68 írta:Reggel volt egy ötletem a maximális perdület kiszámítására. De aztán visszavontam, mert abban nem vagyok biztos, hogy egy gyűrűre felkenődött képződmény összetartaná önmagát.
Zsolt68 írta:De ha a csillag anyagát két részre osztanám: úgy mint egy központi magra, aminek elhanyagolható a perdülete; valamint egy külső gyűrűre, amit a mag még összetart, és Kepler szerint számolható.
Egyszerűsítő feltevés. Mivel nem ismerem egy csillagnak a tömeg-eloszlását a sugár függvényében. Első közelítésben legyen középen egy pontszerű objektum. Márpedig egy klasszikus pontnak nincs perdülete (talán még Dirichlet szerint sem).Sanyi_Laci írta:Miért lenne elhanyagolható a perdület? Bent koncentrálódik az anyag, az M-ben lineáris a tehetetlenségi nyomaték. R-ben meg négyzetes. Mindkettő erős. Ezért alig van különbség a homogén gömb és a gömbhéj tehetetlenségi nyomatékában.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég