Létezik az univerzum. (De miért?)

Re: Létezik az univerzum. (De miért?)

HozzászólásSzerző: G.Á » 2017.06.03. 08:46

A foton állítólag egy véges energiacsomag, ami a térben terjed. De akkor hogyan van frekvenciája?


Monokromatikus hullámokra definiált a frekvencia, és bármely fourier-transzformálható függvény (fizikában ez teljesül), mint amilyen egy véges hullámcsomag, előáll tiszta monokromatikus hullámok végtelen szuperpozíciójaként, pontosabban integráljaként.

Ez az oka annak hogy a valódi hullámcsomagokat valamilyen hullámhossz/impulzus eloszlással lehet jellemezni.
Egyszersmind rávilágít a Heisenberg-féle bizonytalansági reláció legegyszerűbb fizikai jelentésére is, nevezetesen monokromatikus hullám végtelen széles kiterjedésű a térben, a térben lokalizált hullám viszont végtelen kiterjedésű hullámhossz-eloszlással jellemezhető.

These users thanked the author G.Á for the post:
Zsolt68
Rating: 11.11%
 
G.Á
 
Hozzászólások: 1087
Csatlakozott: 2016.12.25. 15:27
Has thanked: 57 times
Been thanked: 294 times

Re: Létezik az univerzum. (De miért?)

HozzászólásSzerző: Zsolt68 » 2017.06.03. 11:05

G.Á írta:Egyszersmind rávilágít a Heisenberg-féle bizonytalansági reláció legegyszerűbb fizikai jelentésére is, nevezetesen monokromatikus hullám végtelen széles kiterjedésű a térben, a térben lokalizált hullám viszont végtelen kiterjedésű hullámhossz-eloszlással jellemezhető.

Akkor melyik igaz? E = h f vagy [math] = [math] / p
Ha véges kiterjedésű a hullámcsomag, akkor mit kell érteni a képletben szereplő frekvencián?

És biztos, hogy véges?
Hallottam egy kísérletről, amit állítólag a KFKI-ban csináltak. Miután a hullám átment a réseken, de még mielőtt az ernyőt elérte volna, bezárták az egyik rést. A hullám előre tudta, hogy az áthaladása után már csak egy rés lesz nyitva?

+++
Közben nézem DGy előadásait...
1. Két foton nem tud ütközni.
2. A gamma foton képes elektron-pozitron párkeltésre.
Akkor ez hogy is van? Érthetem úgy, hogy a kis energiájú fotonok nem képesek ütközni, mert nincs elegendő energiájuk egy részecske pár létrehozásához? (Vagyis lényegében ütköznek, de nem történik semmi érdemleges.) Illetve a nagy energiájú foton csak úgy magától elbomlik? Vagy a párkeltéshez kell az ütközés két gamma foton között?
Zsolt68
 
Hozzászólások: 769
Csatlakozott: 2017.05.21. 20:50
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 376 times
Been thanked: 16 times
Név: Zsolt68

Re: Létezik az univerzum. (De miért?)

HozzászólásSzerző: Törölt felhasználó » 2017.06.03. 13:21

Ezt a kísérletet ebben a formában nem hiszem el, szerintem a rés bezárása a részecske után már nem befolyásolja azt.

Szerintem az 1 és 2 állítás nem kapcsolódik össze, nem erősítik vagy gyengítik egymást; különböző helyzetekről szólnak.
A gamma foton nem akkor kelt párokat, amikor kettő összeütközik, hanem akkor kelt párokat, amikor beleütközik valami tőle különböző részecskébe.
Kép
Elektron-pozitron párkeltés, (forrás: Wikipedia Commons)


Azt nem tudom, hogy a foton miért nem halad át az anyagon simán.

Törölt felhasználó
 

Re: Létezik az univerzum. (De miért?)

HozzászólásSzerző: Zsolt68 » 2017.06.03. 14:20

Macska Bonifác írta:Ezt a kísérletet ebben a formában nem hiszem el, szerintem a rés bezárása a részecske után már nem befolyásolja azt.

Nem a részecske megy át a résen, hanem a hullám. (Akár egy, akár két résről legyen szó.)
Részecskéről csak akkor beszélhetünk, amikor azt detektáljuk. (Ha jól értem, csak egy pillanatra. Se előtte, se utána.)
http://dydudu.hu/konyv/tudom/schrodi/s4.htm
De azt sem mondhatjuk, hogy "egyszerre" részecske és hullám. Mert amikor például a detektorokat a résekhez helyezzük, kizárólag részecskének mutatkozik: minden valamirevaló hullám ugyanis átmenne egyszerre mindkét résen (gondoljunk vízhullámokra hasonló szituációban). Amikor pedig nem tesszük oda a detektorokat, és a fotonokat egyesével csöpögtetve az ernyőn interferenciaképet kapunk, kizárólag hullámnak mutatkozik: minden valamirevaló részecske vagy az egyik, vagy a másik résen menne át, anélkül, hogy a kihagyott rés ottléte befolyásolná (gondoljunk sörétdarabokra hasonló szituációban). Mi dönti el tehát, hogy a fény részecske vagy hullám? Gondoljunk vissza: bizony, az dönti el, hogy odatesszük-e a detektorokat a résekhez. Ha a detektorok ott vannak, akkor a fény fotonként szépen belemegy az egyik résbe, és a másikkal nem törődik. Ha a detektorok nincsenek ott, akkor hullámként átfolyik mind a kettőn, és csak később, az ernyőn bizonyul fotonnak. Dehát ez lehetetlen, gondolnánk: a foton a rések előtt nem tudhatja, hogy mögöttük ott vannak-e a detektorok!
(Itt a detektor a rés mögött/után van. A módosított kísérlet leírását az utólag bezárt résekkel most nem találom.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gamma-sug%C3%A1rz%C3%A1s
Párképződés – elektron-pozitron pár képződhet, ha a foton energiája meghaladja az 1,02 MeV-ot (az elektron – pozitronpár nyugalmi tömege)

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s
A párképződés feltétele, hogy az elektromágneses energia egy konkrét mennyiség: egy foton alakjában legalábbis egyenlő kell hogy legyen két elektron tömegével.

http://mf2002.uw.hu/anyagok/gamma.pdf
A párkeltés folyamatát szemlélteti a 4.ábra. A kölcsönhatás - melynek során a beeső gamma foton energiája a detektor anyag valamely atommagjának erőterében egy elektron-pozitron párrá alakul


+++
köszi :mrgreen:
https://youtu.be/FXxCw6BwnOc?t=1912
Létezhettek gigantikus elemi részecskék valaha, de valószínűleg már elbomlottak.
Zsolt68
 
Hozzászólások: 769
Csatlakozott: 2017.05.21. 20:50
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 376 times
Been thanked: 16 times
Név: Zsolt68

Re: Létezik az univerzum. (De miért?)

HozzászólásSzerző: G.Á » 2017.06.05. 18:53

Akkor melyik igaz? E = h f vagy λ = h / p
Ha véges kiterjedésű a hullámcsomag, akkor mit kell érteni a képletben szereplő frekvencián?


Ezek a képletek monokromatikus esetekben érvényesek. Nem monokromatikus esetben a hullámfüggvény nem impulzus-sajátállapot, így egyetlen impulzus-értékkel nem jellemezhető. de lehetséges a várható értékét, szórását, és tetszőlegesen magas momentumát kiszámolni.

Nem a részecske megy át a résen, hanem a hullám. (Akár egy, akár két résről legyen szó.)
Részecskéről csak akkor beszélhetünk, amikor azt detektáljuk. (Ha jól értem, csak egy pillanatra. Se előtte, se utána.)


Ez az egész mondás már jó egy évszázada terjedő gondolat az ismeretterjesztő szinten, de hiba az egész részecske/hullám szétválasztás.
A mérés pillanatában is leírható kell hogy legyen a kvantumrendszer hullámfüggvénnyel, függetlenül attól hogy a mérés nem a "közönséges" Schrödinger/Dirac-egyenlet által meghatározott dinamikájú.
G.Á
 
Hozzászólások: 1087
Csatlakozott: 2016.12.25. 15:27
Has thanked: 57 times
Been thanked: 294 times

Előző

Vissza: De miért?

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég

cron