MI = világvége?

Tudományos és egyéb hírek.

MI = világvége?

HozzászólásSzerző: Banzai » 2014.10.27. 13:38

Ennek a kis cikknek a megírását egy mai hír inspirálta aminek persze voltak már előzményei, ráadásul nem nagyon találtam olyan jó összefoglalást, ami alapján nagyjából lehetne tudni, hogy hogyan is állunk. Talán érdekes lehet az, hogy Elon Musk, napjaink vasembere, a Tesla és a SpaceX programok létrehozója az utóbbi hónapokban többször is felemelte hangját az MI (Mesterséges Intelligencia) ellen. Azt gondolom, ha ő ezt mondja, sok más komoly tudóssal együtt akkor arra oda kell figyelni. Miért most ütötték fel fejüket ezek az aggódó hangok, van-e alapja ennek a sokak szerint túlzott félelemnek?
http://index.hu/tudomany/2014/10/27/az_ordogot_idezzuk_meg_a_mesterseges_intelligenciaval/
http://www.cnet.com/news/elon-musk-we-are-summoning-the-demon-with-artificial-intelligence/

Egy biztos, lassan de biztosan haladunk a cél felé, ami szerint hamarosan létre tudunk hozni, olyan, akár az emberi agynál is összetettebb, programozható de emellett öntanulással és döntéshozatallal is felvértezett szilícium esetleg neuron alapú konstrukciót amely eddig számunkra még ismeretlen világot rejthet. A kutatás nagyon izgalmas, persze emellett nagyon sok benne a fehér folt. Mint egy korábbi írásban említettem, fogalmunk sincs, arról hogy tulajdonképpen hogy jön létre a tudat, az intelligens tudat, és miként működik. Nem tudjuk, hogy a struktúra és a kapcsolatok száma az, amely képes megalkotni ezt az emergens minőséget, vagy nagyon fontos az is hogy milyen alkotókkal történik ez. Musk egész egyszerűen a szellem-idézéshez hasonlítja a folyamatot, amikor a megidézők azt hiszik, hogy kordában tudják majd tartani a létrejött démont, Hawking pedig úgy fogalmaz, hogy az MI az emberiség legnagyobb, de egyben utolsó találmánya lenne.

Kép

Sokan nem tudják de egyszerűbb MI rendszerek már régóta velünk élnek, ezen belül is vannak olyanok amik a közember számára elérhetőek, játékainkban, gépeinkben, internetes felületeinken illetve a másik nagy csoport, ami a K+F és a katonai világban jut szerephez. (Itt is érhető tetten a leggyorsabb fejlődés) Musk szerint a fő baj az, hogy a kutatásban résztvevők nem óvatosak. A Google – az ügy egyik élharcosa – épp januárban vásárolta fel fél milliárd dollárért a korábban a Facebook által is kinézett Deep Mind brit céget, amely az agy memoriaképzési folyamatait kutatja. A társaságnak 50–75 alkalmazottja van, és kifejezetten az olyan algoritmusokra specializálódott, amelyek lehetővé teszik a gépek számára, hogy az emberekhez hasonlóan tanuljanak. A deep learningnek nevezett technológia lényege, hogy nem mesterségesen próbálnak egy szoftvert mindennemű ismeretekkel ellátni, hanem képessé teszik a tanulásra, és összekapcsolják egy óriási adatbázissal, amelyből maga képes megszerezni és fejleszteni ismereteit. Persze a Facebook sem tétlenkedett a közösségi oldal nemrég a New York Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberét, Yann LeCunnt igazolta le. Az IBM Watson nevű szuperszámítógépére épülő részleget hozott létre, olyan felhőszolgáltatást kínálva, amely mesterséges intelligenciát használó szolgáltatások és appok bevezetését teszi lehetővé. A Yahoo nemrég egy intelligens képelemző és felismerő algoritmust fejlesztő céget vett meg, amely ugyancsak hasonló elvű mesterséges intelligenciát alkalmaz.

Kép

Ezek a szolgáltatások emberi nyelven kommunikálnak, és komplex kérdésekre is képesek választ adni a big datában, vagyis egy hatalmas számítási felhőben tárolt adatbázis elemzésével. És akkor még nem beszéltünk Japánról és Koreáról. Emellett mindegyik IT óriás hatalmas pénzeket öl bele a fejlesztésekbe elég csak mondjuk az Apple által létrehozott és több 100 millió embert kiszolgáló SIRI programra gondolni, amely valós időben érti meg és értelmezi egyre nagyobb pontossággal az emberi kérdéseket. A verseny óriási, ugyanis minél jobb rendszert alkotunk, a profit annál nagyobb lesz. Az emberek imádják az MI-t, és szinte zabálják az ilyen termékeket. Emlékszem kb 20 évvel ezelőtt amikor a kis egyszerű számtógépes játékainkban megjelent egy végtelenül primitív de már valamilyen MI jegyeket mutató szereplő vagy folyamat, milyen öröm volt.

Kép

A technológiai mérföldkőnek tartott újdonságok, mint az autonóm autók, az IBM kvízshow-nyertes szuperszámítógépe vagy a digitális személyi asszisztensek csupán hasznos melléktermékei annak az elképesztő iramú, példátlan összegeket felemésztő és egyre szilárdabb elméleti alapokra építkező fegyverkezési versenynek, amit a világ informatikai óriásvállalatai vívnak egymással. A kísérleti laborok és K+F-központok mélyén minden bizonnyal olyan találmányok vannak születőben, amelyekhez képest a fent felsorolt újítások csak buta játékszernek tűnnek majd. Ezek mellett a fő hajtóerő a katonai felhasználás, ahol olyan önálló döntésre képes harci robotok és dronok kifejlesztése válik immáron nagyon közelivé, ami jelentősen csökkentheti az emberes bevetések kockázatát.

Kép

Szóval ma még úgy tűnik minden szép és jó, a célok nemesek, és érvelhetők. Csak hát sokan tartanak attól hogy a folyamat elszabadul. Jelenleg nem tudunk olyan fizikai törvényről, amely gátat szabna annak a számnak, amely meghatározza, hogy adott rendszerben hány alkotó és hány kommunikációs csatorna működhet egyszerre, és hozhat létre tudatos gondolkodást. Ahogy Irving Good 1965-ben megállapította, az embernél intelligensebb gépek folyamatosan javíthatnak magukon, amíg el nem jön az, amit Vernor Vinge, szingularitásnak nevez. Good ez alatt azt a lehetséges jövőbeli eseményt érti, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Vinge ennél sokkal drasztikusabban fogalmaz, 1993ban megjelent esszéjében a következő kijelentést teszi: „Harminc éven belül meglesznek a technológiai eszközeink az emberfeletti intelligencia létrehozásához. Nem sokkal ezután az emberiség kora véget ér.” Na ez azóta is számos vitára, és elemzésre ad okot, többek között igen jó táptalaja a sc-fi irodalomnak. Vinge szingularitását gyakran úgy értik félre, hogy a szingularitás bekövetkeztekor a technológiai fejlődés üteme végtelen nagy lesz, mint egy matematikai szingularitásban. Valójában Vinge a kifejezést inkább fizikai, mint matematikai metaforaként használta: ahogy egyre jobban megközelítjük a szingularitást, modelljeink amelyekkel a jövőt megjósolhatjuk egyre bizonytalanabbakká válnak, hasonlóan ahhoz, ahogy a fizikai modelljeink egyre kevésbé lesznek használhatók, ha megpróbáljuk leírni a gravitációs szingularitásokat. Raymond Kurzweil a mesterséges intelligencia kutatásának legendás alakja a Moore törvény kiterjesztésével próbálta meg alátámasztani azt, hogy a szingularitás hamarosan bekövetkezik. A Moore-törvény egy exponenciális növekedési mintát ír le az integrált áramkörök összetettségében. Kurzweil ezt a mintát úgy bővítette ki, hogy az érvényes az integrált áramkörök megjelenése előtti és a jövőben megjelenő technológiákra egyaránt. Leírja, hogy amint egy technológia megközelíti a lehetőségei határait, egy új technológia jelenik meg, ami lehetővé teszi a folyamatosan gyorsuló fejlődést. Azt jósolja, hogy ahogy közelebb kerülünk a szingularitáshoz, ezek a paradigmaváltások egyre gyakoribbak lesznek. Kurzweil úgy hiszi, hogy a Moore-törvény által leírt exponenciális növekedés folytatódni fog az integrált áramkörök utáni technológiákban, és a folyamat végül a szingularitáshoz vezet. Mások még tovább mennek és azt állítják, hogy a technológiai szingularitás egyenes és elkerülhetetlen következménye az emberi és társadalmi evolúciónak.

Kép

Persze sokan teszik fel a kérdést, mi alapján tudjuk felmérni hogy éppen hogy állunk az MI-vel. Születtek különböző tesztek és módszerek ennek mérésére, talán az egyik legismertebb az úgynevezett Turing-teszt. Nagyon leegyszerüstve, itt akkor megy át a gép, ha a másik oldalon ülő ember nem tudja eldönteni hogy valós vagy M intelligenciával kommunikál.e? Kurzweil kollégájával, Mitch Kaporral kötött fogadást arról, hogy 2029-re sikerül-e egy számítógépnek átmennie a Turing-teszten. Kurzweil szerint sikerül, Kapor viszont úgy gondolja, 2029 előtt, de lehet, hogy utána sem fog ez bekövetkezni. 2002 áprilisában kötötték a fogadást, de Kurzweil már idén júniusban több telefonhívást kapott, ahol gratuláltak neki a győzelemhez. Őt ez inkább elszomorította. Bár többen köztük ő maga is kétségbe vonják ezeket a nyári eredményeket, de azért a tendencia figyelemre méltó.

Könnyű elképzelni, ahogy a technológia okosabb lesz a pénzügyi piacoknál, ahogy jobb feltalálók lesznek az emberi kutatóknál; ahogy kitúrják az emberi vezetőket, ahogy olyan fegyvereket terveznek, amiket egyre kevésbé értünk. Bár az MI rövid távú hatásai attól is függenek, hogy ki irányítja azt, a hosszú távú hatások inkább arról fognak szólni, hogy bárki irányíthatja-e ezeket. Nem véletlen hogy sok kutató az atomenergia megnyílásához szokta hasonlítani ezt az eseményt, rengeteg előnyt rejthet a felhasználás, de rengeteg veszéllyel is járhat. Igen ám, csak itt van egy nagyon fontos különbség, nem biztos hogy az ember fog dönteni. A digitális boom után egy újabb ipari forradalom eljövetelét jósolják sokan, többek között ezért is vagyok szinte biztos hogy DGY-vel kötött Mars-fogadásomat megnyerem, mert egyszerűen olyan mértékű a fejlődés, sokkal nagyobb haszna és sokkal kisebb kockázata lesz ragyogó MI-vel ellátott robotokkal megszórni a bolygókat, mint bárkinek az életét is kockáztatni egy ilyen rettentő veszélyes küldetésben. Emellett ahogy korábban utaltam rá, a tudományban is jelentősen átveheti a szerepet az MI, többen egészen odáig mennek, hogy a következő nagy felfedezéseket, esetleg a nagy egyesítést is már a MI-k fogják megalkotni. A gépek 'evolúciója' sokkal gyorsabb és célirányosabb mint az emberé. Sőt az MI megalkotásában sokkal nagyobb szerep jut az emberiség kollektív gondolkodásának, ezért ha ennek mintájára alkotjuk meg, akkor már itt az 'indulásnál' egy szinttel saját magunk fölé helyezzük a tudásukat.

Kép
banz.
Avatar
Banzai
 
Hozzászólások: 1269
Csatlakozott: 2014.03.14. 19:22
Has thanked: 155 times
Been thanked: 114 times
Név: T

Re: MI = világvége?

HozzászólásSzerző: laikus » 2014.10.27. 16:44

Számomra ez nagyon érdekes cikk! :)
Mi van, ha ez a szuper-intelligencia, szuper-agy már a maga embrionális formájában működik is? Mi emberek töltenénk be a neuronok vagy a szürkeállomány szerepét az internet meg sok minden mással pedig magát a kapcsolódások hálózatát, a szinapszisokat...?
laikus
 

Re: MI = világvége?

HozzászólásSzerző: Banzai » 2014.10.27. 17:58

laikus írta:Számomra ez nagyon érdekes cikk! :)
Mi van, ha ez a szuper-intelligencia, szuper-agy már a maga embrionális formájában működik is? Mi emberek töltenénk be a neuronok vagy a szürkeállomány szerepét az internet meg sok minden mással pedig magát a kapcsolódások hálózatát, a szinapszisokat...?

Köszi örülök, hogy tetszik, próbáltam érdekesre összehozni. Nos a kérdésedben lévő két dolgot nem szabad összekeverni, mert nem ugyanarról szólnak. Létezik az egymással kapcsolatban lévő azonos fajhoz tartozó csoportban működő élőlényeknek egy úgymond kollektív tudata, de nevezhetjük kollektv intelligenciának is, ami az együttműködésen alapul és ami sokszor magasabb szintű minőségeket tud létrehozni, mint amire az egyes egyedek külön-külön képesek lennének. Ez kicsit analóg az emergencia kapcsán felbukkanó új minőségekkel. Ez megfigyelhető a méheknél, termeszeknél (náluk a leglátványosabb) de még rengeteg állatfajnál, ugyanúgy az embernél is. Nálunk még egy kicsit megturbózza a dolgot az is, hogy tudatunk fejlett, intelligens öntudat, ezért ezek rendszere, még erősebb dolgoknak lehet létrehozója..., hát ennek élvezzük is minden jó és rossz gyümölcsét.

Az internet egyelőre egy kicsit más szerepet tölt be. Egyrészt egy központi tudásbázishoz enged szinte kimeríthetetlen hozzáférést, másrészt az egyedek közötti kommunikációt erősíti, de ezen kívül számtalan más jellegű kapcsolat is szerepet játszik, az Internet ezek közül csupán egy. (A neuronok nagyon ritkán beszélgetnek egymással élő szóban, az emberek annál gyakrabban) Az emberiség kollektív tudatának működésében jelenleg az internet 'csupán' egy eszköz egy szegmens, nagyobb hangsúly esik az évezredek alatt felhalmozott tudásra, illetve a szoros, élő együttműködésre. Nagyon jó példa erre mondjuk a CERN, ahol az elért eredmények szorosan kb. három ezer üzemeltető és tíz ezer fizikus összehangolt, csoportokra bontott és jól szervezett munkájának köszönhető.

A kollektív intelligencia lényegét talán jobban megvilágítják Thomas Malone professzor mondatai:
""A kollektív intelligencia az emberiség fennállása óta létezik. A kollektív intelligencia az én olvasatomban azt jelenti, hogy emberek csoportokba tömörülnek és látszólag intelligens módon reagálnak a dolgokra. Ezek a csoportok lehetnek családok, városok, országok vagy katonai egységek is. Szintén ebbe a kategóriába sorolható a Wikipedia és a Google is. De az intelligencia önmagában nagyon nehezen definiálható, a legtöbben, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak éppen ezért meg sem kísérlik meghatározni a pontos jelentését. Egy egyszerű definíció szerint az az intelligencia, ha valaki képességek széles körével rendelkezik. Nem különleges képességekről van szó, hanem arról, hogy valaki mennyire gyorsan tud alkalmazkodni a dolgokhoz."

Ami az érdekes, hogy az MI megjelenése hogyan illeszkedik bele ezekbe a rendszerekbe, hol van a helye a hierarchiában, és vajon melyik intelligencia definíciót a leghasznosabb vele kapcsolatban használni? Az apró probléma az, hogy olyan gyors a fejlődés ezen a területen, hogy mire a leírás rögzül és az alapfogalmakban konszenzus születik a kutatás már két lépéssel előrébb tart. Az MI evolúciójának a hajtóereje, ellentétben a természetes módon kialakult intelligenciákkal nem az evolúciós nyomás és a környezeti hatásokra való alkalmazkodás képessége, hanem a piaci verseny és a cél ismerete. Teljesen más folyamat révén születik és fejlődik, ezért is tartanak attól sokan, hogy ha kiszabadul a szellem a palackból nem leszünk képesek visszagyömöszölni. Ezt a bizonytalanságot nagyban meghatározza az a tény is, hogy nem vagyunk tisztában az intelligencia minőségével. Ismerjük nagyjából azokat, amiket látunk magunk körül, a kutyáét, a delfinét, az emberét, de arról például semmit sem tudunk hogy ezek hol helyezkednek el a nagy elméleti skálán. Ennek hiányában magunkat tekintjük bázisnak és minden előfordulását ehhez viszonyítjuk.
banz.
Avatar
Banzai
 
Hozzászólások: 1269
Csatlakozott: 2014.03.14. 19:22
Has thanked: 155 times
Been thanked: 114 times
Név: T

Re: MI = világvége?

HozzászólásSzerző: Rigel » 2014.10.27. 18:38

Csak számomra gyanús, hogy akárhányszor számítógép-guruk, kibernetikus-zsenik és MI-próféták megszólaltak, mindig pontosan 20-30 év múlva ébred öntudatra a mesterséges intelligencia? És ez így megy a hatvanas évek óta. (2014-et írunk.)

Szerintem az emberi idegrendszer képességeit elérő mesterséges intelligencia még vagy többszáz évnyi távoli jövőben van. Az egész MI hype Alan Turingnak azon a matematikailag helyes, de gyakorlatilag használhatatlan meglátásán alapul, hogy bármely számítógép megfelel egy egyszerű Turing-gépnek, azaz egy szimpla szekvenális Turing-gép bármely algoritmikus számítógépet oly módon emulálhat, hogy a végeredmény szempontjából nem különböztethető meg az emuláció az eredetitől.
Tényleg, ez matematikailag bizonyítható és így van. A probléma ott van, hogy hiába igaz ez az elméleti számítógépekre, nem terjeszthető ki a biológiai idegrendszerekre, mivel azok heurisztikus algoritmusokat futtatnak és nem matematikailag egyértelmű algoritmusokat. Lehet, hogy Turing igazolta, hogy az egyik egyértelmű algoritmust futtató számítógép ekvivalens a másik egyértelmű algoritmust futtató számítógéppel, de mivel az emberi agy nem-egyértelmű algoritmust futtat, az egész irreleváns: semmi sem támasztja alá matematikailag, hogy az idegrendszer precízen pontosan helyettesíthető valamilyen mesterséges eszközzel úgy, hogy a végeredmény szempontjából megkülönböztethetetlenek legyenek.

Természetesen ettől függetlenül biztosan helyettesíthető, csak SOKKAL BONYOLULTABB PROBLÉMA, mint ahogy azt az MI kutatói hiszik. Ezért vélem úgy, hogy még évszázadokra vagyunk a mesterséges intelligencia öntudatra ébredésétől.

A tudat (vagy szélesebb kontextusban a biológiai idegrendszer) félmilliárd éves evolúció folyamatos felhalmozásának a terméke. Az evolúció pedig olyan barkácsoló, aki soha nem dob ki semmit, csak hozzáépít a működőképes rendszerhez, folyamatosan bonyolítva azt. Az emberi idegrendszer többtízezer, sőt százezer(!) modul (szubrutin) kibogozhatatlan halmaza, és ezeknek a nagytöbbsége nem is tudatos, viszont ha nem lennének, akkor maga a tudat sem létezhetne. Megszámlálhatatlan olyan rutinnal rendelkezhetünk, amelyek a legkorábbi idegrendszerrel rendelkező ősünkben lettek bedrótozva, valamikor az ediacarai Pikaia-ősök korában. Hogyan képzeli bárki is azt, hogy ezt a munkát pár évtized számítástechnika után pontosan le tudjuk másolni?
Itt van például az érzelmek esete. A biológiai idegrendszerekben az érzelmek olyan "globális" módosítófaktorok, amelyek a teljes komputációt az alapjainál befolyásolják, a rendszert sok tekintetben egy szögesen más működési állapotra állítják át. Adrenalin, szerotonin, tesztoszteron, ösztrogén, hogy csak néhányat említsek az általános hatású módosítókból. Felmerült bárki MI kutatóban, hogy a mesterséges intelligenciájukba implementálni kéne ezekhez hasonló globális faktorokat? Olyanokat, hogy mondjuk X hertzes rádiósugárzásban fürdő mikroprocesszor számára a 2*2 eredménye nem "négy", hanem "hagyjál már békén, elmentem virágot szedni"? (És természetesen olyan részegység is kell, ami megfelelő körülmények között ezeket a módosítófaktorokat ki- és bekapcsolja.) Ha valaki most el kezdene tiltakozni, hogy ez lényegtelen az MI szempontjából, akkor felhívnám rá a figyelmét, hogy az emberi intellektuális teljesítmény legalább akkora részben az érzelmek eredménye, mint amekkora részben a logikáé. Ha valaki épít egy tökéletesen logikus MI-t, akkor az meg sem fogja közelíteni a félmilliárd éves evolúció csiszolta érzelmi rendszerrel rendelkező biológiai idegrendszer teljesítményét. Persze ez utóbbi hibázhat is, de pont ebből az okból eredően nagyságrendekkel jobb teljesítményre is képes lehet. És ez szerintem még évszázadokig így is marad.

These users thanked the author Rigel for the post (total 2):
Sanyi_Lacidgy
Rating: 22.22%
 
Avatar
Rigel
 
Hozzászólások: 525
Csatlakozott: 2014.03.13. 22:17
Has thanked: 40 times
Been thanked: 140 times
Név: Farkas Zsolt

Re: MI = világvége?

HozzászólásSzerző: Banzai » 2014.10.27. 19:23

Rigel írta:Szerintem az emberi idegrendszer képességeit elérő mesterséges intelligencia még vagy többszáz évnyi távoli jövőben van.


Az evolúció nem dob ki semmit, de az ember simán. Ebben még igazad is lehet, de Musk-ék nem ettől tartanak. Szerintem nem véletlen a hype, azt gondolom rossz a kiindulási pontod, az MI kutatók ma elsősorban nem az emberi idegrendszert, és az emberi tudatot akarják lemásolni, létrehozni, az csupán egy nagyon jó példa amit érdemes tanulmányozni, modellezni. Ennél sokkal egyszerűbb dologra vállalkoznak, olyan rendszereket akarnak létrehozni, amik tanulnak, emlékeznek, és információk birtokában döntenek így vagy úgy! Felismerik és megértik az emberi beszédet, írást, esetleg érzelmeket azt ki tudják értékelni, és értelmezés után képesek reagálni. Megfigyelik környezetüket szintén kiértékelik és döntenek. Itt tartunk. Ezek a szerkezetek meg sem közelítik az emberi tudat vagy érzelmi skála összetettségét, viszont az ember dönthet arról, hogy ezeket a kezdetleges primitv és látszólag veszélytelen MI-ket beépíti-e az életünkbe és valamekkora hatalmat ad-e a kezükbe. Ez már ma elkezdődött, és 10 éven belül kiteljesedik. Az önvezető autó, az önvezető mágnesvasút, az önvezető repülő, a tőzsdei elemző, a felfedező, végreható dron. Szóóval, ezek a MI kezdemények, szépen fokozatosan beépülnek a mindennapjainkba. A folyamat már elkezdődött, 5 éven belül Európa legtöbb országában engedélyt kapnak az önvezető autók stb. Ez után, mivel a fejlődés nem áll meg ezek az eszközök, szépen tökéletesednek, hatékonyabbá válnak stb… Ismerjük a technikai evolúciót, ismerjük a fejlődés ütemét, tudjuk hogy milyen a piac, milyen a verseny, és hogy mennyire jók vagyunk...

Az tudat megjelenése sem biztos hogy úgy történik ahogy sokan elképzelik. Annak idején az emberi faj sem úgy ébredt öntudatra, hogy hopp kedden még bóklászott és szerdán rájött hogy hoppá, hanem szépen lassan különböző lépések során, ahogy írtad is a rengeteg szubrutin, a reflexek, az ösztönök nagy kotyvasza. Nagyon nehéz eldönteni, hogy éppen hol található az a pont amikor beszélhetünk tudatos intelligenciáról. Ráadásul ezek a primitív MI-k, priMI-k (hívjuk őket így), teljesen más alapon működnek, mint az emberi idegrendszer, ezért halvány fogalmunk sincs arról hogy a fejlődésük mely szakában tarthatunk attól hogy valamilyen tudat szerűségre szert tesznek. Hogy éppen mikor hoznak olyan döntéseket amelyek látszólag teljesen irracionálisak. És arról még nem is beszéltem mi van akkor, ha ezek esetleg még valós idejű hálózatba is vannak kapcsolva. Én ebben látom a problémát, és nem abban, hogy holnap kilép a Sony ajtaján az emberi módon gondolkodó MING-robot megbotlik és rátámad a nézőkre.

Ja és ez csak az egyik csoport volt, a felhasználók számára testközelben lévő priMI-k, a másik nagy csoport a központokba beépülő nagy rendszereket irányító priMI-k, amilyen például a SIRI, vagy a szennyvíztelepet, repülőteret, gázelosztót...vezérlő MI-k. (ez is kb 10-20 év)

nem terjeszthető ki a biológiai idegrendszerekre, mivel azok heurisztikus algoritmusokat futtatnak és nem matematikailag egyértelmű algoritmusokat..


Jelenleg a legfejlettebb MI intelligenciája, ami természetesen semmiféle öntudatnak nevezhető tulajdonsággal nem rendelkezik kb. egy 4-5 éves gyerekének felel meg, ez tudományos módszerekkel bizonyított tény, érdekesség hogy a különböző képességekben sokkal nagyobb szórást mutat mint egy gyerek (bizonyos tekintetben sokkal jobban máshol sokkal rosszabbul teljest), és a fejlődés folyamatos. Egyébként a legpesszimistább jóslatok is 2050-nél korábbra teszik a mesterséges tudat megjelenését. Hidd el, nem alaptalan hogy sokan vészmadárkodnak, és nem sem szabad a 60-70es évek fél sci-fi aggodalmait összekeverni a maiakkal, teljesen más minőség. Ja, és

... csak SOKKAL BONYOLULTABB PROBLÉMA, mint ahogy azt az MI kutatói hiszik.


én nagyon tisztelem a tudásodat, de ez az önbizalom földhöz vág.. :)


Végül pár gafika:

Kép

Kép
banz.
Avatar
Banzai
 
Hozzászólások: 1269
Csatlakozott: 2014.03.14. 19:22
Has thanked: 155 times
Been thanked: 114 times
Név: T

Re: MI = világvége?

HozzászólásSzerző: Rigel » 2014.10.27. 20:46

Banzai írta:Végül pár gafika:

Ugye tudod mi a probléma a két grafikonoddal? Azon kívül persze, hogy hibás extrapolációra alapulnak.

A teljes számítástechnikai fejlődés mindmáig a SZILÍCIUMCHIP-re alapul. És sajna kezdünk elérni ahhoz a tartományhoz, amikor már nem lehet tovább csökkenteni a csíkszélességet, azaz nem lehet több tranzisztort rázsúfolni egységnyi felületre, mivel az elektronok (a kvantumjelenségek miatt) kezdenek "kilógni" a kialakított áramköri elemekből. Természetesen vannak biztató kísérletek más anyagokkal, de úgy vélem ha nem történik valamilyen zseniális áttörés, akkor adott esetben évtizedekre megtörhet a múltbeli tendencia. És az áttörést alig lehet siettetni nagyobb kutatókapacitások ráfordításával, az vagy jön vagy nem. (Érdekes tény, hogy a legzseniálisabb újításokat nem a hatalmas drága kutatóprogramok eredményezik, hanem a kis sufniprojektek. Persze a valódiak, és nem az ilyen fórumokon trollkodó mekkelekeké.) Ennyit a trendekről.

Ja, és a "peak" jelek is hibásak. Például éppen most csökken az olaj ára, pedig a diagram szerint elértük a fordulópontot. Drágulnia kéne, hiszen állítólag el fog fogyni! Röhej.
Avatar
Rigel
 
Hozzászólások: 525
Csatlakozott: 2014.03.13. 22:17
Has thanked: 40 times
Been thanked: 140 times
Név: Farkas Zsolt

Re: MI = világvége?

HozzászólásSzerző: Banzai » 2014.10.27. 21:11

Rigel írta:Ugye tudod mi a probléma a két grafikonoddal? Azon kívül persze, hogy hibás extrapolációra alapulnak.


Nem az én grafikonjaim, csak a nagyságrendi szingularitás jóslatai miatt tettem be őket. Nyilván semmit nem bizonyítanak, annyi a hasznuk mindössze, hogy valamilyen vizuális kiegészítést tesznek a fent részletesebben taglaltakhoz.

Rigel írta: Természetesen vannak biztató kísérletek más anyagokkal, de úgy vélem ha nem történik valamilyen zseniális áttörés, akkor adott esetben évtizedekre megtörhet a múltbeli tendencia.


Nagy valószínűséggel történni fog zseniális áttörés, de egyébként e nélkül is rengeteg kihasználatlan lehetőség van a mai technikákban. Érdemes megint csak idehozni Kurzweil gondolatait, aki szerint amint egy technológia megközelíti a lehetőségei határait, egy új technológia jelenik meg, ami lehetővé teszi a folyamatosan gyorsuló fejlődést. Azt jósolja, hogy ahogy közelebb kerülünk a szingularitáshoz, ezek a paradigmaváltások egyre gyakoribbak lesznek. Semmi olyan dolog nem látszik, ami ennek ellent mondana. Másrészt az, hogy milyen szintre jutunk az MI kutatásban, nincs egyenes arányban azzal hogy hány tranzisztort tudunk bezsúfolni adott területre.

Rigel írta:Drágulnia kéne, hiszen állítólag el fog fogyni! Röhej.


Ugye te sem gondolod komolyan, hogy jelenleg a világon elérhető kőolaj készletek mennyisége bármilyen korrelációban van az aktuális árával???

Emellett talán annyi bizalmat lehetne adni, mondjuk pont Musk-nak - aki közvetlen közelről vesz részt és irányít úttörő és csúcstechnikát felhasználó milliárdos tech vállalkozásokat - mert némiképpen talán jobban rálát ezekre a dolgokra mint mondjuk Te vagy én, hogy egy picit elgondolkodunk a szavain.
banz.
Avatar
Banzai
 
Hozzászólások: 1269
Csatlakozott: 2014.03.14. 19:22
Has thanked: 155 times
Been thanked: 114 times
Név: T

Re: MI = világvége?

HozzászólásSzerző: dgy » 2014.10.27. 21:25

Egyetértek Rigellel, az emberi tudat modellezése és utánzása még fényévekre, és évszázadokra van.

Azok a bizonyos "legpesszimistább jóslatok" nyilván a fejlesztésben érdekelt szakkörökből származnak...

Néhány megjegyzés:

- A csoporttudat és a csoportorganizmus, egyáltalán a szupraindividuális emberi szerveződés ügyében tessék elolvasni Csányi Vilmos alapművét: "Az emberi természet"-et. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy a "csoportlény" kifejlődésén már rég túl vagyunk, jelenleg épp felbomlásának utolsó perceit éljük.

- A merev, algoritmikus, programvégrehajtó számítógépek gödeli problémája és a heurisztikus emberi gondolkodás közti ellentét meghaladásának egy érdekes (és szerintem a jövőben valószínűleg felhasználandó) ötlete olvasható Stanislaw Len "Non serviam" című novellájában.

Gondolkozó gépekkel tehát még sokáig nem kell számolnunk. A vázolt veszély viszont szerintem valós. Nem abban az értelemben, hogy az öntudatra ébredő gépek saját tudatuk és saját érdekeik által irányítva az emberiség ellen fordulnak, hanem úgy, hogy a félig-meddig (de teljesen mechanikusan) döntésképessé tett gépek annyi terhet vesznek le az emberek válláról, hogy több felelősséget és több döntési jogosítványt adunk át nekik, mint kellene. Miközben a programozásuk nem lesz elég komplex, senkinek sem lesz ideje végiggondolni, végigelemezni, megfelelő döntési sémával ellátni és leprogramozni a lehetőségek teljes és bonyolultan elágazó fagráfját. Nyugodtan előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor pl egy kórházat irányító számítógép, aminek igen magas priorítású célja a költségek minimalizálása, egy központi áremelés hatásait kikompenzálandó kikapcsolja a lélegeztető gépeket. Hiába van belé programozva az is, hogy az embereket nem szabad megölni - lehet, hogy végigszámolja a "véralgebrát", ami arra vezet, hogy ha a kórház négy hónap múlva csődbe megy, és bezárják, akkor sokkal több lesz az áldozat, és ezt megakadályozandó érdemes leállítani az intenzíven fekvő öt beteg kezelését. Mi ezt gyilkosságnak éljük meg (eközben nem számolunk azzal, mi lesz négy hónap múlva a sok beteggel), és felháborodunk, pedig a gép nem volt gonosz, csak végrehajtotta a programot, sőt logikusan összehasonlította a lehetőségeket, és optimálisan döntött. Ha egyre több ilyen rendszer lesz, egyre többször fordulhatnak elő ilyen esetek, és egyre kevésbé tudjuk kontrollálni - leginkább azért, mert idő és szakember sem lesz arra, hogy utánanézzenek, mi volt a hiba. Aki próbált más a sok százezer soros Windows programban vagy valamelyik rokonában utánanézni, mi lehet a hiba, az tudja, hogy ez reménytelen. Marad a shut down. Az első ilyen esetekben a felháborodott közönség óhajára kikapcsolják a számítógépet, és visszatérnek a kézi vezérlésre - ettől valószínűleg még hamarabb csődbe megy a kórház. De amíg a komputeresek a programot bújják, húsz hasonló eset következik be, egyre gyorsuló ütemben.

És mindeközben szó sincs arról, hogy az MI értelmes lenne, tudatosan döntene "gonosz", "embertelen" módon. Szimpla robot, elszabadult gép, mint a vezető nélkül elengedett úthenger, nem válogat, mit tapos el. Az a felelős, aki felelőtlenül rábízta százak vagy milliók életét. És ez hamarosan, néhány éven belül megtörténik - egyszerű kényelmi és költséghatékonysági okból.

Sőt már meg is történt.
http://hvg.hu/vilag/20120128_new_york_aramszunet_halal/
Amikor az 1965-ös észak-amerikai vagy a 2003-as New York-i áramszünet alatt jónéhányan meghaltak a liftbe szorulva vagy betegen a lakásukban, segítség nélkül maradva, mindez azért következett be, mert az automatika sorra lekapcsolta a túlterheléssel kűzdő erőművi blokkokat. Nem gonoszságból, nem tudatosan, hanem mert így volt programozva, technikai szempontból helyesen.

Eza helyzet minőségileg nem, csak technikai részleteiben különbözik az általam fentebb leírt szituációtól. Attól, hogy a számítógép a képernyőre kiírja, vagy érzelmes női hangon bemondja, hogy nagyon sajnálja a halálos áldozatokat (ilyen programrészletet feltétlenül be fognak építeni), még éppoly ostoba, nem gondolkodó, mechanikus parancsvégrehajtó rendszer marad, mint az 1965-ös, jelfogókkal működő, vagy a 2003-as, már chipek vezérelte automatika volt. Nem kell ahhoz valódi MI, "gépi gondolkozás", hogy a gépekre átruházott felelősség és döntési kompetencia a szó szoros értelmében mindnyájunk életét veszélyeztesse.

:(
dgy

These users thanked the author dgy for the post:
Sanyi_Laci
Rating: 11.11%
 
Avatar
dgy
 
Hozzászólások: 1737
Csatlakozott: 2014.03.12. 21:40
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 111 times
Been thanked: 831 times

Re: MI = világvége?

HozzászólásSzerző: Rigel » 2014.10.27. 21:27

Banzai írta:Érdemes megint csak idehozni Kurzweil gondolatait, aki szerint...

Hát, Kurzweilt számosan kritizálják. Nem én vagyok köztük a mérvadó.

Banzai írta:Ugye te sem gondolod komolyan, hogy jelenleg a világon elérhető kőolaj készletek mennyisége bármilyen korrelációban van az aktuális árával???

Mondjuk az arany meg a gyémánt esetében számít az árukban, hogy mennyi van belőlük...
Amúgy azok a "peak" jelzések fene tudja mit akarnak jelenteni. Fordulópont? Csúcsfogyasztás? Hogy aztán utána már csökken a felhasználás, mert elfogyóban van (marhaság)? Vagy hogy utána csökken a felhasználás, mert már nem lesz szükség rájuk? Végül is a kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kő...
Avatar
Rigel
 
Hozzászólások: 525
Csatlakozott: 2014.03.13. 22:17
Has thanked: 40 times
Been thanked: 140 times
Név: Farkas Zsolt

Re: MI = világvége?

HozzászólásSzerző: Banzai » 2014.10.27. 23:26

Rigel írta:Hát, Kurzweilt számosan kritizálják. Nem én vagyok köztük a mérvadó.

Ray Kurzweil egyike a világ vezető feltalálóinak, gondolkodóinak és jövőkutatóinak, aki immár húsz éve szolgál pontos előrejelzésekkel. Kutatási területei a zeneszintézisre, a beszéd és arcfelismerésre, olvasástechnológiára és virtuális valóságokra terjednek ki. Több tiszteletbeli doktori címmel és számos díjjal jutalmazták, többek között a MIT-Lemelson-díjjal.

Én is tudom kritizálni, itt egy példa rá, szerintem nincs igaza :): "Ray Kurzweil, a google alkalmazásában álló világhírű futurológus és MI-szakértő mindenesetre nem ért egyet Muskkal. „Meglátásom szerint az MI-k nem fogják túlszárnyalni a biológiai értelemben vett embereket, inkább továbbfejlődünk, új szintre lépünk majd a segítségükkel”
http://pcworld.hu/kozelet/musk-az-mi-veszelyesebb-lehet-mint-az-atombomba.html

Ja és még egy érdekesség: 2012ben lett a cég teljes munkaidős alkalmazottja. A Google társalapítója Larry Page és Kurzweil egy mindössze egyetlen mondatot tartalmazó munkaköri leírásban állapodtak meg: tegye lehetővé a Google számára a természetes nyelv megértését.

Egyébként nyilván nagyon sok állításával lehet vitatkozni, de a "A szingularitás küszöbén" nem rossz könyv. És ha már szóba hoztam, nem állom meg hogy betegyem egy részletét, ha már szóba került az emberi agy modellezése, illetve az hogy mi a különbség agyunk és a számítógép között, illetve mennyire áthidalható ez:

Rigel írta:...csak SOKKAL BONYOLULTABB PROBLÉMA, mint ahogy azt az MI kutatói hiszik
- mint látni fogod az MI kutatók tisztában vannak a problémával. (és ez csak pár sor a 800 oldalból)

"A válasz erre a kérdésre attól függ, mit értünk „számítógép" alatt. A legtöbb számítógép ma teljesen digitális, és egyszerre csak egy (esetleg néhány) műveletet végez, rendkívül nagy sebességgel. Ezzel szemben az emberi agy egyaránt használ digitális és analóg módszereket, ám a legtöbb számítást az analóg (folytonos) területen végzi, neurotranszmitterekkel és az azokhoz kapcsolódó mechanizmusokkal. Noha ezek az idegsejtek rendkívül lassan végzik a számításaikat (általában kétszáz műveletet másodpercenként), az agy egésze zömében párhuzamos: az idegsejtek többsége egyszerre dolgozik, s így egyszerre akár százbillió műveletet is végrehajt másodpercenként.
Az emberi agy nagymértékű párhuzamossága a kulcs a mintázatfelismerő képességéhez, ami fajunk gondolkodásának egyik oszlopa. Az emlősök idegsejtjei kaotikus táncot járnak (azaz számtalan, látszólag véletlenszerű interakciót hajtanak végre), és ha a neurális hálózat jól tanulta meg a leckéit, kialakul egy stabil mintázat, amely a hálózat döntését tükrözi. Jelenleg a számítógépek csak korlátozott mértékben párhuzamos felépítésűek, azonban semmi sem indokolja, hogy ne lehetne ezeknek az alapelveknek a felhasználásával létrehozni a biológiai neurális hálózatok funkcionálisan ekvivalens nem biológiai megfelelőit. Sőt, a világon több tucat próbálkozás már sikerrel is járt. Az én szakterületem a mintázatfelismerés, és a projektek, amelyekben körülbelül negyven év során részt vettem, a számítástechnikának ezt a tanításalapú, nem determinisztikus formáját használják.
Az agy jellegzetes szerveződési metódusai közül sokat hatékonyan lehet hagyományos, kellő teljesítményű számítógépekkel szimulálni. Hiszem, hogy a természet tervezési paradigmáinak lemásolása kulcsfontosságú trend lesz a jövő számítástechnikájában. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a digitális számítástechnika funkcionálisan ekvivalens lehet az analóg számítástechnikával - azaz egy teljesen digitális számítógéppel is meg lehet valósítani egy hibrid analóg-digitális hálózat összes funkcióját. Ennek a fordítottja viszont nem igaz: egy analóg számítógéppel nem lehet szimulálni egy digitális számítógép összes funkcióját.
Mindazonáltal az analóg számítástechnikának van egy tervezési előnye: potenciálisan több ezerszer hatékonyabb. Egy analóg számítást el lehet végezni néhány tranzisztorral, vagy mint az emlősök idegsejtjeinek esetében, specifikus elektrokémiai folyamatokkal. Ezzel szemben a digitális számításokhoz több ezer, sőt több tízezer tranzisztor szükséges. Másfelől, ez az előny behozható a digitális számítógépeken alapuló szimulációk könnyű programozhatóságával és módosíthatóságával.
Az agy számos fontos szempontból különbözik a hagyományos számítógépektől:
• Az agy áramkörei nagyon lassúak. A szinapszisok nyugalmi állapotba kerüléséhez és az idegsejtek stabilizálódásához szükséges idő (az az idő, amire az idegsejtnek és a szinapszisainak szüksége van az idegsejt kisülése után, hogy nyugalomba kerüljenek) olyan nagy, hogy nagyon kevés idegsejt¬kisülési ciklus áll rendelkezésre a mintázatfelismerő döntések meghozatalához. A funkcionális mágneses rezonancia vizsgálatok (fMRI) és a magnetoenkefalográfia (MEG) eredményei kimutatták, hogy a többértelműség feloldását nem igénylő döntések egyetlen idegsejt-kisülési cikluson belül (kevesebb mint húsz milliszekundum alatt) megszületnek, s a döntés során gyakorlatilag nincsenek iteratív (ismétlődő) folyamatok. A tárgyfelismerés körülbelül 150 milliszekundum alatt történik, és még amikor „valamit alaposan átgondolunk", a műveleti ciklusok száma akkor is csak százas-ezres nagyságrendű, nem pedig milliárdos, mint egy hagyományos számítógép esetében.
• Az agy azonban erősen párhuzamos. Az agyban nagyságrendileg százbillió idegsejtközi kapcsolat található, melyek képesek párhuzamos, egyidejű működésre, információfeldolgozásra. Ennek a két tényezőnek (a lassú ciklusnak és a nagymértékű párhuzamosságnak) az eredménye az agy jellemző számítási teljesítménye, amiről a korábbiakban már beszéltünk. A mai legnagyobb szuperszámítógépek kezdik megközelíteni ezt a tartományt. A vezető szuperszámítógépek (közöttük azok, amelyeket a legnépszerűbb keresőmotorok használnak) számítási teljesítménye meghaladja a 1014 művelet per másodpercet, ami megfelel a funkcionális szimulációhoz szükséges számítási kapacitás 3. fejezetben tárgyalt alsó értékének. Ugyanakkor nem feltétlenül szükséges ugyanolyan mértékű párhuzamos feldolgozást megvalósítanunk, mint az agyban tapasztalható, elég, ha megvan a teljes számítási és memóriakapacitás, és egyébként szimulálni tudjuk az agy erősen párhuzamos architektúráját.
• Az agy egyszerre digitális és analóg. Az agyi kapcsolatok topológiája lényegében digitális - egy adott kapcsolat vagy létezik, vagy nem. Egy kisülő axon nem teljesen digitális, de jól közelít egy digitális folyamatot. Az agy legtöbb funkciója analóg, és tele van nonlinearitásokkal (hirtelen kimenetváltozásokkal, szemben a fokozatosan változó szintekkel), melyek lényegüket tekintve sokkal összetettebbek, mint a klasszikus idegsejtmodellek. Mindazonáltal egy idegsejt és alkotórészei (dendritek, dendrittüskék, csatornák és axonok) modellezhetők a nemlineáris rendszerek matematikájával. Ezek a matematikai modellek tetszőleges pontossággal szimulálhatók egy digitális számítógépen. Mint említettem, ha nem digitális számítógépekkel, hanem natív analóg üzemmódban használt tranzisztorokkal szimulálunk agyterületeket, akkor, ahogyan azt Carver Mead bebizonyította, három-négy nagyságrenddel nagyobb teljesítményt érhetünk el.
• Az agy képes újraszervezni önmagát. A dendritek folyamatosan új töviseket és szinapszisokat hoznak létre. A dendritek és szinapszisok topológiája és vezetőképessége szinte folyamatosan változik. Noha a számítógépes mintázatfelismerő rendszerekben, például a neurális hálózatokban és Markov-modellekben felhasznált matematikai eljárások sokkal egyszerűbbek, mint az agyban lévők, megfelelő tervezési tapasztalatunk van az önszervező modellek terén.2227- A mai számítógépek a szó szoros értelmében nem huzalozzák át magukat (bár a mostanában megjelenő „önjavító rendszerek" mintha ezt kezdenék el megvalósítani), de szoftveresen szimulálhatjuk ezt a folyamatot. A jövőben ezt hardveresen is implementálni tudjuk majd, bár lehetnek előnyei annak, ha az önszerveződés nagy részét szoftveresen valósítjuk meg, nagyobb rugalmasságot biztosítva a programozóknak.
• Az agyban a részletek többsége véletlenszerű. Noha az agy minden területén nagyon sok sztochasztikus (gondosan szabályozott határok között véletlenszerű) folyamat zajlik, ugyanúgy nem szükséges az összes dendrit összes betüremkedését modellezni, mint ahogy nem kell ismerni az összes tranzisztor minden felszíni részletét sem ahhoz, hogy megértsük a számítógép működési elvét. Bizonyos részletek azonban kritikusak az agy működési elvének dekódolása szempontjából, és ezért muszáj megkülönböztetnünk ezeket azoktól, amelyek a sztochasztikus „zajt" vagy káoszt generálják. Az idegrendszer működésének kaotikus (véletlenszerű és nem előrejelezhető) aspektusai a komplexitáselmélet és a káoszelmélet matematikai módszereivel modellezhetők.
• Az agy emergens tulajdonságokat használ. Az intelligens viselkedés az agy kaotikus és komplex tevékenységének emergens, spontán előálló tulajdonsága. Gondoljunk a termesz- és hangyakolóniák látszólag intelligens felépítésére, az aprólékosan kialakított járat- és szellőzőrendszerekre! A termeszváraknak és hangyabolyoknak okos és bonyolult felépítésük ellenére nincsenek főépítészeik; az építmények a bolyok külön-külön viszonylag egyszerű szabályokat követő tagjainak előre nem jelezhető interakciói során jönnek létre.
• Az agy nem tökéletes. A komplex adaptív rendszerek jellegzetessége, hogy a döntéseik emergens intelligenciája nem optimális. (Azaz alacsonyabb intelligenciaszinten működnek, mint tehetnék azt elemeik optimális elrendezése esetén.) Elég jónak kell lennie, ami a mi fajunk esetében az ahhoz szükséges szintű intelligenciát jelenti, hogy életben maradjunk az ökológiai fülkénkben (szemben például a főemlősökkel, amelyeknél a kognitív funkciók szintén egy szembefordítható ujjal párosulnak, ám az agyuk nem olyan fejlett, mint az emberé, és a kezük sem olyan jól használható).
• Ellentmondunk önmagunknak. A magasabb rendű eredményekhez sokféle ötlet és elképzelés vezet el, melyek között egymásnak ellentmondóak is találhatók. Az agyunk képes egymásnak ellentmondó nézeteket fenntartani. Tulajdonképpen rengeteg minden ebből a belső sokféleségből származik. Gondoljunk az emberi társadalmak, különösen a demokratikus társadalmak analógiájára, melyek konstruktív módokon találják meg a különböző nézőpontok eredőit!
• Az agy fejlődik. Az agy által használt alapvető tanulási paradigma az evolúció terméke: azok a kapcsolatmintázatok maradnak fenn, amelyek a legsikeresebben értelmezik a világot és járulnak hozzá a felismerésekhez és döntésekhez. Az újszülöttek agyában főleg véletlenszerűek az idegsejtközi kapcsolatok, és kétéves korra ezeknek csak egy része marad meg.
• A mintázatok fontosak. Ezeknek a kaotikus önszervező metódusoknak bizonyos részletei, melyek a modellek korlátaiként (a kezdeti állapotokat és az önszervezés eszközeit meghatározó szabályokként) jutnak kifejeződésre, létfontosságúak, amennyiben magukon a korlátokon belül bizonyos részletek kiinduló értéke véletlenszerű. A rendszer ezek alapján kezdi el megszervezni magát, és fokozatosan megjeleníti a rendszerhez eljutó információk invariáns jellegzetességeit. Az így létrejövő információ nem bizonyos csomópontokban vagy kapcsolódásokban található meg, hanem egy elosztott mintázat formájában.
• Az agy holografikus. Párhuzam állítható fel a hologramok elosztott információja és az agyi hálózatok információtárolásának metódusa között. Ugyanez fellelhető a számítógépes mintázatfelismerés során használt módszerekben, például a neurális hálózatokban, a Markov-modellekben és a genetikai algoritmusokban is.
• Az agy erősen összefüggő hálózat. Az agy rugalmas, mivel egy nagyon sok kapcsolattal rendelkező hálózat, amelyben az információ sokféle útvonalon juthat el egyik pontból a másikba. Gondoljunk az internet analógiájára, ami egyre stabilabbá vált, ahogy a csomópontjainak száma növekedett! Az internet egyes csomópontjai, sőt egész alhálózatok is működésképtelenné válhatnak anélkül, hogy az egész hálózat összeomlana. Hasonlóképpen mi is folyamatosan veszítünk el idegsejteket, az agy egészének integritása mégsem sérül.
• Az agyterületek rendszerbe szerveződnek. Noha egy-egy agyterület kapcsolatainak bizonyos részletei kezdetben véletlenszerűek, és a modellkorlátok és az önszerveződés szabályai szerint szerveződnek tovább, több száz, különleges funkciót betöltő területnek kötött a felépítése, az adott területre jellemző kapcsolati mintázattal.
• Az agyterületek felépítése egyszerűbb, mint egy neuroné. A modellek magasabb szinten gyakran nem bonyolultabbá, hanem egyszerűbbekké válnak. Gondoljunk a számítógép analógiájára! Egy tranzisztor modellezéséhez meg kell értenünk a félvezetők részletes fizikáját, és a tranzisztor működését leíró egyenletek igen bonyolultak. Ezzel szemben egy digitális áramkör, ami két számot szoroz össze, hiába áll akár több száz tranzisztorból, sokkal egyszerűbben modellezhető, és mindössze néhány képlettel leírható a működése. Egy több milliárd tranzisztorból álló számítógépet modellezni lehet az utasításkészletének és regisztereinek a leírásával, amelyek elférnek néhány szöveggel és matematikai képletekkel teleírt papírlapon. Az operációs rendszerek, a programnyelvekhez tartozó fordítóprogramok és assemblerek meglehetősen bonyolultak, de egy adott program - például egy, a Markov-modellen alapuló beszédfelismerő program - modellezése mindössze néhány oldalnyi egyenlettel leírható. Egy-egy ilyen leírás nyomokban sem utal a félvezetők konkrét fizikájára. Hasonló a helyzet az aggyal is. Egy bizonyos idegsejti elrendeződés, ami egy bizonyos állandó vizuális vonást (például egy arcot) érzékel, vagy ami hullámsávszűrést végez (adott frekvenciatartományra korlátozva a kimenetet) a hanginformációkon, vagy ami két esemény időbeli közelségét méri fel, sokkal egyszerűbben leírható, mint az egyes folyamatokban részt vevő neurotranszmitterek, szinapszisok és dendritek apró változásai. Noha ezt az idegrendszeri összetettséget gondosan mérlegelni kell, mielőtt (az agy modellezése során) egy szinttel feljebb lépünk, a nagy részük jelentősen egyszerűsíthető, ha megértjük az agy működésének alapelveit.
banz.
Avatar
Banzai
 
Hozzászólások: 1269
Csatlakozott: 2014.03.14. 19:22
Has thanked: 155 times
Been thanked: 114 times
Név: T

Következő

Vissza: Hírek a nagyvilágból

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég