Globális felmelegedés

[laikus]

Egy hónappal ezelőtti hír:
Példátlanul gyorsan emelkedik a tenger

Az elmúlt évszázad során nagyobb mértékben emelkedett a globális tengerszint, mint az elmúlt hatezer év bármely hasonló hosszúságú időszakában.

http://www.origo.hu/kornyezet/20141014-tengerszint-uledek-modern-kor-peldatlanul-gyorsan-emelkedik-a-tenger.html

Ehhez lenne egy megjegyzésem, kérdésem.
Az a gyanúm, hogy a globális felmelegedés leállítását, megfékezését már lekéstük. Nem tudjuk érdemben befolyásolni (hogy szépen fogalmazzak ). Egyre kevesebb a megfagyott jég a Földön ami úgy ahogy fékezni tudja a hőemelkedést. Úgy értelmezem a dolgok állását, mintha egy fazékban víz és jég keverékét kezdeném melegíteni a forró rezsón. Kezdetben a víz és a jég hőmérséklete 0 fok körüli lesz míg egy kis jég is jelen van a fazékban függetlenül attól milyen erősségre van kapcsolva az én melegítőm. A halmazállapot váltás rengeteg energiát igényel. Az igazi gond akkor jelentkezik ha elfogy a jég, akkor már minden energia a hő emelkedését idézi elő nem pedig a jég elolvasztását. Globális viszonylatban ez szerintem azt jelenti, hogy amíg van kellő mennyiségű jég (sarkvidéken, gleccserekben) addig a felmelegedés aránylag lassú, hála a jég puffer hatásának. A lavina igazán akkor indul meg amikor már nem lesz, vagy nagyon kevés lesz a jég.
Nem szívesen tetszelgek a vészmadár szerepében, úgyhogy jó lenne ha valaki megcáfolna!

[Rigel]

Nem szívesen tetszelgek a vészmadár szerepében, úgyhogy jó lenne ha valaki megcáfolna!

Azt hiszem, fontosabb tényező ez esetben, hogy a hó- és jégfelszín a lehető legnagyobb fényvisszaverő képességű felület a Földön, míg a nyílt tenger a lehető legkisebb.
Amikor eltűnik a jéggel borított felület nagy része, akkor az az energia, amit addig gyakorlatilag változatlanul visszavert az űrbe, az itt marad, melegíti a hidro- és atmoszférát, és majd a lánc végén jóval több hősugárzásként jut vissza az űrbe. Mindeközben pedig ez a plusz alacsonyentrópiás energia plusz dolgokat művel itt a Földön, például több és hevesebb viharokat.

Egyébiránt ha a globális felmelegedés termodinamikai hatásait vizsgálod, ne feledkezzél el a melegebb éghajlat miatt megnövekedő párolgásról se! Érdekes tény, hogy melegebb éghajlat esetén - mivel óceánjaink vannak - az éghajlat nem sivatagosodni fog, hanem éppen csapadékosabb lesz. Lehet, hogy a tengerparti országok gazdaságilag megszívják, hogy a kikötővárosaikat ki kell üríteniük a tengerszint-emelkedés miatt, a Szahel-övezetben viszont eltűnhet az éhezés, mivel visszatérnek az esők, és végre lehet normális mezőgazdaságot művelni.

[Banzai]

Ez nem vészmadárkodás, ezek sajnos tények. Rengetegen kutatják ezt a területet és a jövő nem túl kecsegtető. Az óceánszint-emelkedés több tényezőből áll össze, amelyek közül jó néhány már ebben az évszázadban erősen éreztetni fogja a hatását. Ilyen például a hőm. emelkedés miatti tágulás, a gleccserek elolvadásából származó víz..., becslések szerint ez 100 éven belül egy méteres emelkedést jelent. További drasztikus emelkedéssel jár majd a jégsapkák elolvadása. A glob.felmelegedést a jég olvadáson túl erősen befolyásolják még más egyéb tényezők is, lásd, üvegházhat.-gázok folyamatos növekedése, energia elnyelés növekedése, szunnyadó metán készletek légkörbe jutása... szépen vágjuk magunk alatt a fák. Ugyan a legtöbben egyetértenek abban hogy természetes interglaciális időszakot élünk, ám mégis az emberi tevékenység erre nagyságrendekkel ráerősít, kemény világot hagyunk az utódokra.

[Rigel]

Ugyan a legtöbben egyetértenek abban hogy természetes interglaciális időszakot élünk, ám mégis az emberi tevékenység erre nagyságrendekkel ráerősít, kemény világot hagyunk az utódokra.

Nem igazán.
Ezidáig az emberi lelemény bármi elékerült problémával megbirkózott. A globális felmelegedés meg fogja VÁLTOZTATNI az életkörülményeket, de egyáltalán nem fogja RONTANI azokat. Lesznek kényelmetlen hatásai (gátakkal elzárt tengerparti városok a holland poldereknek modern változataiként a bármikori tengerbetörés veszélyének árnyékában), és lesznek előnyös hatásai, például a csapadékosabb éghajlat hatékonyabb mezőgazdaságot hozhat, kisebb területen több embert lehet ellátni sokkal jobban, mint manapság. Eltűnhet például az éhezés a Földről.

[Banzai]

Lehet, hogy a tengerparti országok gazdaságilag megszívják, hogy a kikötővárosaikat ki kell üríteniük a tengerszint-emelkedés miatt

Az amerikai Earth Institute szerint pár évtizeden belül 2,5 milliárd ember lesz kitéve a tengerszint emelkedés és más – globális éghajlatváltozás által okozott – hatás veszélyének.

[Banzai]

Ezidáig az emberi lelemény bármi elékerült problémával megbirkózott. A globális felmelegedés meg fogja VÁLTOZTATNI az életkörülményeket, de egyáltalán nem fogja RONTANI azokat. Lesznek kényelmetlen hatásai (gátakkal elzárt tengerparti városok a holland poldereknek modern változataiként a bármikori tengerbetörés veszélyének árnyékában), és lesznek előnyös hatásai, például a csapadékosabb éghajlat hatékonyabb mezőgazdaságot hozhat, kisebb területen több embert lehet ellátni sokkal jobban, mint manapság. Eltűnhet például az éhezés a Földről.

Csodálom az optimizmusodat, én ennél sokkal borúsabban látom a jövőt, szerintem sokkal nagyobb a veszély és a negatív visszacsatolás. Vannak számítások vagy működő modellek a megnövekedett csapadékos éghajlatra?

[Rigel]

Az amerikai Earth Institute szerint pár évtizeden belül 2,5 milliárd ember lesz kitéve a tengerszint emelkedés és más – globális éghajlatváltozás által okozott – hatás veszélyének.

Vagy nem.
Az emberek például el tudnak húzódni az emelkedő tengerszint által fenyegetett területről a szárazföld belseje felé. Elismerem, ez is kényelmetlen hatás, mivel egy kisebb népvándorlást okoz. Viszont ott van az a lehetőség is, hogy aki elég gazdag (akinek elég gazdag az országa), az gátrendszerekkel és tájmérnökséggel hatalmas területeket meg tud óvni a betörő tengertől (már persze, ha érdemes megóvni, mert értékes). Tehát ha általánosan gazdagabb lesz mindenki, akkor máris kisebb baj, hogy emelkedik a tengerszint. És bár ez furcsa, és sok a kivételes anomália, de évszázadok óta töretlen tendencia, hogy a jövőben általában gazdagabbak az emberek, mint a jelenben vagy a múltban.

A vészmadárkodás egyik hibája az, hogy mindig elfeledkezik az újítások, az emberi lelemény konstans hatásáról a jövő megjóslásakor. Mindig abból indul ki, hogy a jövő ugyanolyan lesz, mint a jelen, csak felszorozva a vizsgált mutató x-el.

[Rigel]

Vannak számítások vagy működő modellek a megnövekedett csapadékos éghajlatra?

Inkább fordítva van.
A "valódi" interglaciálisokban (és nem a mostani kis felmelegedésben, amiben az emberi civilizáció kialakult) gyakorlatilag nem voltak a Földön sivatagos területek. Azok - mint például a Szahara, vagy az Arab-sivatag -, a lehűlési periódusokban jöttek létre. Geológiai tény: hűvös éghajlat=sivatagok, meleg éghajlat=csapadék. (Persze általánosan. Ettől függetlenül helyi mikroklíma eltérő hatással is lehet.)

szerintem sokkal nagyobb a veszély és a negatív visszacsatolás.

Szerintem meg te ezt elírtad. A negatív visszacsatolás a leghatékonyabb vezérlőrendszer, ha egy konkrét értéket kell tartani. Amiről te beszélni akarsz, és ami tényleg benne van a globális felmelegedésben, az a POZITÍV visszacsatolás, amelynek persze negatív hatásai vannak.
A Föld, és a bioszféra megbirkózik a pozitív visszacsatolás miatt megszaladó hőmérséklet-emelkedéssel. Éppen azért, mert itt van a bioszféra. Ha valami megszalad, akkor biztos lesz rá egy biológiai opportunista, ami ezt kihasználva teljesen átalakítja az ökoszférát, ami végül alkalmazkodik az új helyzethez, sőt a beinduló negatív visszacsatolások útján egy új kvázi-egyensúlyi állapotba fékezik le a változások ütemét. A Föld soha sem fog a Vénusz sorsára jutni, mivel van rajta élet. (És mivel pont ezt csinálta hárommilliárd év során mindig.) Tehát a Földet nem kell féltenünk a globális felmelegedéstől.
Féltenünk magunkat kell, mivel egy melegebb éghajlat más környezeti feltételeket jelent, mint a mostani hűvös. De mivel az ember ésszel él, a leleményességével bármilyen változást képes követni, sőt kiaknázni. Persze nem azt mondom, hogy akkor most már ereszdelahajam és lehet milliárd tonnaszám a fosszilis tüzelőanyagokat a légkörbe füstölni, de a jövő nem is annyira komor, mint ahogy a ökopesszimisták sugallni próbálják.

[Banzai]

A vészmadárkodás egyik hibája az, hogy mindig elfeledkezik az újítások, az emberi lelemény konstans hatásáról a jövő megjóslásakor.

Aha,... emberi lelemény, ..újítások, akkor pár szám (tények):

- 1 mrd ember éhezik a Földön, további 1 mrd alultáplált
- 1 mrd ember nem jut naponta tiszta ivóvízhez (A Himalája gleccserektől további 1,3 mrd ember ivóvize függ - visszahúzódásuk drasztikus)
- 2 mrd ember él rossz higiéniás körülmények között (szegények)
- 1 mrd ember él szinte tengerszinten csak Ázsiában
- Az elmúlt 150 év 14 legmelegebb éve közül 13 a 21. századra esett.
- Az utóbbi évtizedekben mérhetően megnőtt a glob.felm.re visszavezethető szélsőséges természeti jelenségek száma.
- 2014ben 40 mrd tonna CO2-t toltunk ki a légkörbe
...
és még rengeteg tétel.... nem tudjuk megoldani ezt sem, nemhogy a következményeit. Az összes mutató romlik!!

A te modelledre nincsenek számítások, nem is lehetnek mivel nem lehet jól lekövetni a vízgőz hővisszatartó, illetve felhőként sugárzás-visszaverő működését, a dolgot meg csak megnehezíti, hogy nem egyenletes az eloszlása a légkörben. Egyesek azt valószínűsítik hogy a megnövekedett párolgás döntően fokozni fogja a felmelegedést, mivel a vízgőz az egyik leghatékonyabb!!! természetes üvegházgáz, és könnyen elszabadulhatnak a folyamatok. Nem virágzó Szahara lesz itt, hanem kisVénusz ha így folytatjuk!

A Föld soha sem fog a Vénusz sorsára jutni, mivel van rajta élet. (És mivel pont ezt csinálta hárommilliárd év során mindig.)

De soha nem volt rajta ember, aki ontja az üvegházgázokat folyamatosan, írtja az őserdőket és pusztítja a természetes szabályozókat, hatással van az egész bioszférára...

Végül még pár adalék:

- 10000 kutatóból csupán 1 tagadja a glob.felm. ember hatásait.
- Legutóbb pár millió éve, amikor hasonló volt a légkör CO2 szintje 30 méterrel magasabb volt a tengerszint, és 11 fokkal az átlaghőmérséklet.
- 50 gigatonnára, több tízezer köbkmnyire, teszik a fagyott szibériai metánkészleteket amely szivárgása lassan elkezdődött. Egyesek szerint az emberiség globális pusztulását jelentheti.
- 1400 négyzetkm gleccser tűnik el évente
- 52%al zsugorodott az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak vizsgált populációinak egyedszáma 1970 óta. (Az édesvízi fajok világszerte élő populációi - 76%-os fogyást szenvedtek el)(WWF)
- 12 000 000 hektárnyi földet tesz mezőgazdasági szempontból alkalmatlanná a kiszáradás évente.
- Már most több millió ember hal meg évente a globális kímaváltozás következményeitől. (3,5 millió csak a légszennyezés)
- Egyes vélemények szerint 2080-ra a növényfajok 57, míg az állatok 34 százaléka elveszíti természetes élőhelyének felét.
...

Zsolt én ezért nem hiszek az optimizmusodban...

Az adatok ENSZ, WWF... hivatalos számok.

[Rigel]

- 1 mrd ember éhezik a Földön, további 1 mrd alultáplált

Persze, mert sokkal többen vagyunk jelenleg a Földön. Arányaiban - százalékosan - viszont jelenleg kevesebb ember éhezik és alultáplált, mint két-háromszáz éve, amikor ez Európában és Ázsiában is mindennapos volt.

- 1 mrd ember nem jut naponta tiszta ivóvízhez (A Himalája gleccserektől további 1,3 mrd ember ivóvize függ - visszahúzódásuk drasztikus)
- 2 mrd ember él rossz higiéniás körülmények között (szegények)

Mindkettő tényt (sőt az előzőt is) egy dolog okozza: a szegénység. Annak pedig orvosolható okai vannak: rossz politikai vezetés, hibás gazdaságpolitika, korrupció, információhiány és rövidlátás. Tulajdonképpen minden problémát el fog tüntetni a liberális demokráciák elterjedése. Mert hogy el fognak terjedni, az biztos: ez az egyetlen STABIL és RUGALMAS államforma, mindegyik másik berendezkedés előbb vagy utóbb megbukik.

- 1 mrd ember él szinte tengerszinten csak Ázsiában

Majd beljebb költöznek. És a vicces az, hogy észre sem veszik. Például egy tájfun vagy egy szökőár után az egész várost-falut már egy kicsit feljebb építik újra, illetve a veszélyeztetett részek maguktól kiürülnek vagy megtiltják az építéseket és csak a tengertől távolabbi városrészeken fejlesztenek. A települések szép lassan "elkúsznak" az emelkedő tenger elől. Egyébként ez nem először történik meg az emberi civilizáció történetében, erről mesélhetnének az Égei-tengeri elárasztott ókori városok romjai.
Ja, és a dzsunkavárosokat értelemszerűen nem érinti a tengerszint emelkedés.

- Az elmúlt 150 év 14 legmelegebb éve közül 13 a 21. századra esett.

Lesz ez még rosszabb is. Viszont nem katasztrófa. Én például jobban szeretem a meleget, mint a hideget, mert ez utóbbiba bele lehet halni.
Amúgy pedig az elmúlt tízezer év legmelegebb évei közül a többség nem a 21. századra esik. Ennyit a statisztikáról. Mondom: itt nem az a lényeg hogy globális felmelegedés van-e (igen, az van), vagy hogy az emberi tevékenység gyorsította (igen, azt tette), hanem hogy a következményekkel vígan meg fogunk birkózni, és nemhogy a fejlődés ütemét fogná vissza, de még talán a kényszerítő hatása miatt a gazdasági, társadalmi, jóléti fejlődést is gyorsíthatja a jövőben. Teher alatt nő a pálma, és ez igaz az emberi leleményre is.

- Az utóbbi évtizedekben mérhetően megnőtt a glob.felm.re visszavezethető szélsőséges természeti jelenségek száma.

Így igaz. De mivel általában gazdagabbak vagyunk, ezeknek a katasztrófáknak az érdemi károkozása sokkal kisebb, mint egy-kétszáz éve a kevesebb katasztrófáé. Például mert tudunk védekezni ellenük. Egyébiránt azért tűnik növekvőnek a szélsőséges időjárás hatása, mert egy globális médiavilágban élünk (sokkal több ilyen hír ér el minket), és adott esetekben jóval nagyobb anyagi értékek vannak kitéve a katasztrófának (drámaibbnak tűnik ha egy gazdag kikötővárost tarol le egy tájfun, mint ha egy csóró halászfalu viskóit).

- 2014ben 40 mrd tonna CO2-t toltunk ki a légkörbe

Igen. A kevesebb jobb lenne. De ami késik, az nem múlik, záros határidőn belül csökkenni fog a CO2 kibocsátás, például a gépjárműforgalom átállása miatt. A tendenciák már ma is világosan látszanak, lehet hogy egyeseknek túl lassúak, de attól még tendenciák.

Végül még pár adalék:

Van ami ostobaság, van ami szomorú, van ami kijavítható, sőt már a normalizálódás útján áll, és van ami nettó statisztika-hamisítás. Az álláspontomon viszont nem változtat: a Föld és a bioszféra tud magára vigyázni, az embernek pedig van esze, hogy bármely helyzetből a legtöbbet tudja kihozni, úgyhogy a pesszimizmusnak semmi alapja nincs. (Persze azon az ösztönösen hibás gondolkodásmódon kívül, ami például a "régi aranykor" meg a "hanyatló pusztulás" ideáit köztudatban tartja.)