Sötét kölcsönhatások ???

Tudományos és egyéb hírek.

Re: Sötét kölcsönhatások ???

HozzászólásSzerző: Yorg » 2016.06.08. 19:43

Enyhén kritikus összefoglaló a Be-8 anomáliáról: https://www.quantamagazine.org/20160607 ... -scrutiny/

These users thanked the author Yorg for the post (total 3):
apidgynyemi
Rating: 33.33%
 
Yorg
 
Hozzászólások: 47
Csatlakozott: 2014.04.11. 20:34
Has thanked: 2 times
Been thanked: 8 times

Re: Sötét kölcsönhatások ???

HozzászólásSzerző: dgy » 2016.06.08. 22:19

Enyhén kritikus összefoglaló a Be-8 anomáliáról:

Hoppá...

dgy
Avatar
dgy
 
Hozzászólások: 1737
Csatlakozott: 2014.03.12. 21:40
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 111 times
Been thanked: 832 times

Re: Sötét kölcsönhatások ???

HozzászólásSzerző: dgy » 2016.06.20. 19:20

Sziasztok

a hétvégén volt Balatonfenyvesen a DOFFI (Fizikus doktoranduszok országos konferenciája). Az egyik meghívott előadónk Krasznahorkay Attila volt Debrecenből, a "sötét foton" (vagy valami más) felfedezője.

Sok érdekes részletet tudtam meg az előadásából, a lényeg stimmel, de most sokkal árnyaltabban látom a dolgot. Hamarosan megírom, mit értettem meg.

dgy
Avatar
dgy
 
Hozzászólások: 1737
Csatlakozott: 2014.03.12. 21:40
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 111 times
Been thanked: 832 times

Re: Sötét kölcsönhatások ???

HozzászólásSzerző: dgy » 2016.06.30. 16:29

a hétvégén volt Balatonfenyvesen a DOFFI (Fizikus doktoranduszok országos konferenciája). Az egyik meghívott előadónk Krasznahorkay Attila volt Debrecenből, a "sötét foton" (vagy valami más) felfedezője.

Sok érdekes részletet tudtam meg az előadásából, a lényeg stimmel, de most sokkal árnyaltabban látom a dolgot. Hamarosan megírom, mit értettem meg.

Az ígért cikket időközben megírtam, de technikai okból a "Mindenféle laikus kérdés" rovatba került, június 28-án. Akit érdekel a téma, ott megtalálja.

dgy
Avatar
dgy
 
Hozzászólások: 1737
Csatlakozott: 2014.03.12. 21:40
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 111 times
Been thanked: 832 times

Re: Sötét kölcsönhatások ???

HozzászólásSzerző: dgy » 2016.07.04. 16:44

Itt a július, meghalt a fórum... Mindenki nyaral vagy meccset néz.

Huszadikáig én sem leszek gépközelben.

Kárpótlásul én tartom az Atomcsill tizenkettedik évfolyamának első előadását, szeptember 8-án, csütörtökön 17 órakor
"A sötét anyag nyomában" címmel.

A részletes egész éves program hamarosan a weblapon: http://www.atomcsill.elte.hu

Jó nyaralást mindenkinek!

dgy

These users thanked the author dgy for the post:
tuloktulok
Rating: 11.11%
 
Avatar
dgy
 
Hozzászólások: 1737
Csatlakozott: 2014.03.12. 21:40
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 111 times
Been thanked: 832 times

Re: Sötét kölcsönhatások ???

HozzászólásSzerző: dgy » 2016.07.08. 20:51

SzZoli írta:
Itt szó van a Be8 bomlásáról. (Ez egyébként nem két alfa részecskét kellene, hogy eredményezzen? Mi köze van ennek az elektron-pozitron párokhoz? Valaki le tudná írni a bomlási folyamatot?)

A Be8 általában két alfa-részecskére bomlik. De a vizsgált folyamatban (Li magok protonnal történő bombázásakor) a Be8 mag nem az alapállapotban keletkezik, hanem az e fölötti egyik vagy másik gerjesztett állapotban. Ez az állapot előbb (általában egy gamma-foton kibocsátásával) lebomlik az alapállapotba, az aztán később szétesik két alfa-részecskére. Egyébként az atommagok gamma-sugárzásának általában is ez a mechanizmusa: egy magreakciót, illetve alfa- vagy béta-bomlást követően a keletkezett mag gerjesztett állapotban van, és gamma-foton(ok) kibocsátásával alacsonyabb energiájó állapotba kerül - ezt később esetleg újabb alfa- vagy béta-bomlások követhetik.
Na, de nézzük az elektron-pozitron párok szögkorrelációját.

"A sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatás leírására vezették be – az elektromágneses kölcsönhatás közvetítő részecskéjének az analógiájára – az úgynevezett sötét fotont, aminek a keresése az utóbbi években egyre nagyobb erőkkel folyik. Az elmélet szerint a sötét foton gyengén ugyan, de kölcsönhatásban áll a látható világunkkal is. Lehetséges-e, hogy a fenti kapcsolatot megteremtő részecske tömege elegendően kicsi ahhoz, hogy atommag átmenetekben is előállíthassuk?"

De honnan veszi azt, hogy a BE8 bomlásának bármi köze is van a sötét anyaghoz?

Egy korábbi cikkben már leírtam: semmi köze hozzá,

A sötét anyag egy (előzetes, egyszerűbben mondva: primitív) elmélete szerint létezik egy olyan sötét részecske, aminek tömege valahova a 15-20 MeV-es tartományba esik. (Hogy miért pont ide, azt a konkrét elmélet alkotójától kell megkérdezni. Valószínüleg azt felelné: "miért ne?") A Be8 gerjesztett és alapállapota közti átmenet pont ide esik, és az átmenet kvantumszám-különbsége pont megegyezik a feltételezett sötét foton kvantumszámaival. Ezért a kvantumelméleti Murphy-törvény szerint ("ami nincs tiltva, az lehetséges") előfordulhat, hogy a Be8 megfelelő átmenetekor - igen kis valószínűséggel - nem gamma-foton, hanem sötét foton keletkezik. Ehhez az kell, hogy
- valami igazság legyen a sötét anyag említett elméletében
- tényleg az említett intervallumba essen a sötét foton tömege
- ne legyen nulla a sötét foton és a közönséges anyag csatolási állandója

A Be8 tehát úgy került az ügybe, mint Pilátus a Credoba: véletlenül jókor volt a jó helyen. A debreceniek érdeme, hogy felismerték: a rendelkezésükre álló berendezésekkel (illetve azok kismértékű, anyagilag és technikailag elérhető fejlesztésével) ez a jelenséget képesek detektáni.
Azért, mert:

"A szögkorrelációban kapott csúcs viszont értelmezhető egy 16,7 MeV/c2 tömegű, és az adott magátmenet jellemzői miatt, 1-es spinű, pozitív paritású, izoskalár, semleges részecske bomlásával, aminek a kísérletileg meghatározott csatolási állandója is jól egyezik a sötét fotonra előrejelzettel."

Tehát, ennyi elég a sötét anyag, és a közvetítőinek a feltételezéséhez?

Ezt is leírtam már: nem elég.

Ha az elmélet helyes, és valóban létezik a feltételezett tömegű és kvantumszámú sötét részecske, akkor azt detektálták. De ha az elmélet hibás, akkor annyi történt, hogy - ezen a nyomon elindulva - mégis fogtak valamit. Valami mást. Hogy mi lehet az, amit fogtak, még nem tudjuk. Az adatok sok más elmélettel kompatibilisek, és minden elméleti fizikus képes egy óra alatt tíz olyan elméletet összeállítani, amit igazolnak ezek a kísérletek.

Tehát az elvégzett kísérletből nem következik a sötét foton semmilyen tulajdonsága, sem a sötét anyag valamelyik konkrét elméletének igazsága. Pusztán ezek lehetősége. A további kísérleteknek kell megerősíteni vagy megcáfolni
- egyrészt ennek a kísérletnek a helyességét (én nem vagyok kísérleti fizikus, de engem meggyőztek az adatok)
- másrészt a feltételezett elmélet és az azóta felvetett konkurens elméletek más jellegű kísérleti következményeinek helyes vagy hamis voltát.

Ha elég sok ilyen független adat összegyűlik, akkor lehet elvetni vagy elfogadni a sötét anyag (vagy az ötödik erő vagy valami egészen más dolog) egyik vagy másik elméleti modelljét. Egyetlen mérési pontra bárki tud tetszőleges meredekségű egyenest illeszteni...
Ha igen, miért pont a Be8 áll ehhez közelebb?

Mint fentebb leírtam véletlenül. Épp a jó energiatartományban van egy átmenete, és kísérletileg is jól kezelhető. Más kísérleti csoportok nyilván más (az ő technikájukkal jobban elérhető, vagy általuk már korábban is vizsgált) atommag-átmenetekkel próbálkoznak.

A dolog szinte véletlenül került a magfizikusok hatáskörébe: napjaink részecskefizikai berendezései sokkal nagyobb energiákon (a GeV-TeV tartományban) működnek, és egyszerűen alkalmatlanok az ilyen kis energiájú folyamatok vizsgálatára A MeV-es skála a magátmenetek, ezért a magfizikusok birodalma.

A dolgot bonyolítja, hogy a részecske- és magfizikusok általában nem olvassák egymás folyóiratait, közleményeit. A debreceniek érdeme, hogy elolvasván néhány részecskefizikai cikket, rájötttek: ha igaz az idézett elmélet, akkor az ő kísérleti eszközeikkel beleszólhatnak a kérdésbe. Jellemző, hogy első közleményük után egy évig csend volt, mert az ő cikküket meg a részecskefizikusok nem olvasták. Amikor ezek egyike elolvasta, és hozzászólt, akkor lett az ügyből világra szóló szenzáció...

dgy
Avatar
dgy
 
Hozzászólások: 1737
Csatlakozott: 2014.03.12. 21:40
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 111 times
Been thanked: 832 times

Re: Sötét kölcsönhatások ???

HozzászólásSzerző: dgy » 2016.07.09. 03:05

SzZoli:
Meglepő, hogy - ahogy szavaidból kivettem - ez a megkérdőjelezhető következtetés az mta.hu -n jelenhettek meg.

El vagy tájolva. A tudomány nem úgy működik, ahogy gondolod.

Ez egy teljesen szokványos, normális és tisztességes tudományos cikk, a szokásos, általánosan elfogadott dokumentálási és érvelési eljárással. Amúgy nem az mta.hu-n jelent meg, mert az nem tudományos folyóirat, hanem egy nukleáris fizikával foglalkozó referált folyóiratban. Amikor az amerikaiak hírlapi szenzációt csináltak belőle, akkor idézte az ügyet az MTA weblapja, megkérdezve a debreceni csoport vezetőjét. (Az MTA-weblap szerkesztőit legfeljebb azért lehet hibáztatni, hogy nem egy évvel korábban, az eredeti közlemény megjelenésekor idézték be a jelentős magyar tudományos eredményt, hanem csak akkor, amikor a napilapok is tele voltak vele - pontosabban az amerikai kommentek visszhangjával.)

A cikk nem az általad rosszallóan "megkérdőjelezhető következtetés"-nek nevezett feltételezésről szólt. Hanem egy magfizikai kísérletről, leírva a berendezést, a forrást, a detektorokat, a kiértékelési eljárást, és részletesen ismertetve a mérési eredményeket. Minden objektív.

A cikk bevezetője természetesen kitér a motivációra is: "Miért éppen ebben az energiatartományban kerestünk ismeretlen részecskéket? Mert XY elmélete szerint (pontos forráshely megjelölve) ebben a tartományban várható a sötét foton."

A befejezésben pedig értékelték az eredményeket: "ilyen meg olyan körülmények között új jelenséget találtunk - azaz eltérést az eddig elfogadott elmélet előrejelzésétől. Ez az eredmény nincs ellentmondásban XY előrejelzésével - ezért lehet, hogy az általa feltételezett részecskét találtuk meg. További vizsgálatok döntik el, hogy mi is ez."

EZ a tudományos módszer. Leírjuk az objektív tényeket. És hozzátesszük a saját meg a mások feltételezéseit - de pontosan elkülönítjük a tényeket és a hipotéziseket.

Gondolj bele, mi lenne, ha nem így tennének, és csak a véglegesen letisztult, száz százalékban bebizonyított eredményeket publikálnák. Minden csoport évekig dolgozna önmagába zárkózva, titokban, és átkozódnának, miért nincs nekik is egy olyan berendezésük, mint a szomszéd országbeli csoportnak. Azoknak meg épp az ő masinájuk hiányozna. Minden mérést húsz csoport végezne párhuzamosan - teljesen feleslegesen.

Így viszont nyilvánosságra hozzuk, közhírré tesszük a tényeket. Meg a hozzájuk kapcsolódó véleményünket, hipotéziseinket. Amiket pl egy elméleti kutató vitathat, javasolhat jobb megoldást, és egy azt ellenőrző kísérletet. Amit aztán vagy mi végzünk el, vagy egy másik csoport, akiknek erre való eszközeik vannak. Így a felesleges párhuzamosságok kiszűrhetők, a gondolatok egyesíthetők, a vitában számos új ötlet születik, és minden csoport olyan méréseket végez, amihez a legjobban ért, amihez megfelelő eszközei vannak. Az eredmény, a tudományos felfedezés pedig közös produktum - és közös öröm.
Két kérdésem maradt: a Be8 bomlásakor hogyan keletkezik elektron-pozitron pár? Ez esetleg a kibocsájtott gamma foton párkeltésével jön létre?

Pontosan.
A másik - ehhez bizonyára mélyebb ismeretek kellenek, amelyek nem biztos, hogy megvannak nálam - : a párok szögkorrelációjának mi köze van a feltételezetten keletkezett részecskéhez, a bizonyos 16,7 MeV/c2 tömegűhöz?

Erről korábban már sok szó esett itt, Sanyilaci és én is sokat cikkeztünk a témáról. A részecskék átalakulásakor megmarad a négyesimpulzus, azaz az energia és az impulzus. Egy szétrepülő elektron-pozitron pár sebességvektora ezért erősen függ attól, mennyi volt az őket kibocsátó, beléjük elbomló - közönséges vagy sötét - foton nyugalmi tömege.
Hogyan lehet a szögkorrelációból a tömegére és egyéb (pl. spin) kvantumszámokra következtetni ?

Erről is írtam már. A virtuális részecskéknek nincs határozott tömegük, ezért az energia- és impulzusmegmaradás tétele sokféleképpen teljesíthető. Mindegyik lehetőség megvalósulhat - de hogy melyik mekkora valószínűséggel, az egyéb körülményektől függ. Nevezetesen a részt vevő részecskék spinjétől, paritásától és egyéb kvantumszámától. (A részletek tényleg nagyon matematikaiak, szemléletesen nem lehet reprodukálni a számításokat - elég annyit elfogadni, hogy létezik ilyen függés a kvantumszámoktól.) Ezért az észlelt kísérleti adatok elemzéséből elég nagy biztonsággal lehet következtetni az észlelt részecskéket létrehozó korábbi objektum (jelen esetben az ismeretlen típusú részecske) kvantumszámaira.

Mindez a cikk "hard" részéhez tartozik - hiszen az ilyen számítások már hatvan éve standard tankönyvi és zárthelyi anyagok. Tehát jelentik: "megmértük a szögeloszlást (azaz a különböző bomlási lehetőségek valószínűségeloszlását), és ebből a standard eljárással következtettünk arra, hogy egy S spinű, P paritású stb részecske bomlástermékeivel találkoztunk". Most jön a cikk "soft" része: "ezek az adatok megegyeznek az XY elméletében szereplőkkel - tehát lehet, hogy az általa feltételezett részecskét találtuk meg".

Egyébként a fent leírt eljárás is teljesen standard. Ugyanilyen módszerrel találták meg a Higgs-részecskét is: közvetlenül azt sem látta senki, csak a bomlástermékek tulajdonságaiból és eloszlásából következtették ki, hogy egy olyan objektum lehet a háttérben, amelynek tulajdonságai megegyeznek a Higgs által ötven évvel korábban feltételezettekkel.

dgy
Avatar
dgy
 
Hozzászólások: 1737
Csatlakozott: 2014.03.12. 21:40
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 111 times
Been thanked: 832 times

Re: Sötét kölcsönhatások ???

HozzászólásSzerző: dgy » 2016.07.10. 01:08

Nos, az ilyen válaszaid alapján gondoltam arra, hogy "megkérdőjelezhető következtetésről van szó".

Elsiklottál a lényeg fölött.

Az pedig a kvantumelméleti Murphy-törvény: ha valami nincs tiltva (azaz megmaradási törvények nem zárják ki), akkor meg is valósul.

Hogy mekkora valószínűséggel, az más kérdés - konkrét esetekben ki kell számítani -, de ez az elv az alapja annak, amit hagyományosan úgy fejezünk ki: minden mindennel összefügg.

Jelen esetben: ha valóban létezik egy 17 MeV tömegű, 1 spinű, ilyen vagy olyan paritású és amolyan kvantumszámú részecske (és itt most teljesen mindegy, hogy az a sötét anyag fotonja, az ötödik erő megnyilvánulása avagy a Repülő Teáskanna hatodik kipárolgásának baltöltésű kvantumja), akkor az MINDEN olyan folyamatban létrejöhet, ahol két olyan kvantumállapot szerepel, amelyek között épp ezek a kvantumszámok jellemzik az átmenetet. Kiegészítés: ha valami speciális törvény nem tiltja meg (pl valamilyen szimmetriaokból nulla értékű csatolási állandó).

Ezek után a kísérleti fizikusnak az a dolga (ha igazolni vagy cáfolni akarja a feltételezett részecske létezését), hogy keres egy olyan kvantumátmenetet, amelynek
- energiája a megadott érték körül van (nem kell teljesen pontosan egyeznie, a határozatlansági reláció, vagy más szóval a virtuális részecskék határozatlan tömege miatt),
- a kezdeti és végállapot közötti átmenet kvantumszámai megegyeznek a feltételezett részecskéével,
- számára kísérletileg elérhető.

Ha úgy dönt, hogy ez az átmenet Marika néni baracklekvárjának a spájz polca második fokáról az elsőre történő lezuhanása lesz (és ezt számításokkal igazolni tudja), neki pedig van spájza, polca, lekvárja, és Marika néni is beleegyezik, akkor ezt a kísérletet végzi el. Aztán cikket ír belőle, és lehetséges következtetésként megemlíti a sötét anyag fotonjának esetleges létezését is.

Utána pedig te megkérdezed: Mi köze a baracklekvárnak a sötét anyaghoz?

Én pedig azt fogom válaszolni:
Egy korábbi cikkben már leírtam: semmi köze hozzá

Te pedig ismét úgy véled, hogy a kísérletezők
megkérdőjelezhető következtetést

vontak le.

És éppen úgy tévedni fogsz, mint jelen esetben.

A kvantumjelenségek ugyanis mindenütt megnyilvánulnak, és ha a paraméterek egybeesése lehetővé teszi, akár Marika néni polcai, akár egy atommag különböző energiaszintjei közti átmenetekről van szó, és a sötét foton (persze csak ha létezik - vagy valami más, ami ugyanakkora tömegű, spinű és paritású, mint a feltételezett sötét foton, csak éppen nem azonos vele) ilyen és olyan körülmények között is megjelenhet.

A debreceni kutatóknak nincs baracklekvárjuk, vagy nem megfelelő a spájpolc két szintje közti távolság - viszont több évtizedes tapasztalatuk van a könnyű atommagok magreakcióinak létrehozásában és precíziós mérésében. És amikor rájöttek, hogy a Be8 egyik átmenete paramétereiben pont megfelel a feltételezett sötét foton adatainak, természetesen arra gondoltak, hogy Kvantum-Murphy itt is működni fog, és az ismeretlen részecske - ha létezik - ennél az átmenetnél is megjelenik, ők pedig ezt képesek detektálni. És lőn.

Ez nem megalapozatlan következtetés, hanem jól megalapozott tudományos gondolatmenet.

A végső következtetés pedig (azaz hogy ezzel a kísérlettel bebizonyították az adott tulajdonságú sötét foton létezését) csak a tudományos bulvársajtó redukciója, tudományos cikkben ilyesmi nincs. Az szerepel, hogy találtak egy részecskét ilyen meg olyan adatokkal, ami nem mond ellent a sötét fotonra vonatkozó hipotézisnek. A további vizsgálatok ezt majd megerősítik vagy cáfolják.

Érdemes megnézni a Higgs-bozon felfedezését bejelentő eredeti közleményt is (idéztem a fotóját az erről szóló Atomcsill előadásban): ott több hónapos megerősítő vizsgálatok és 5 szigmányi szignifikancia szint elérése után is úgy fogalmaztak: találtunk egy 125 GeV tömegű skalár részecskét, aminek paraméterei megegyeznek a Higgs által feltételezett értékekkel. A közlemény végén aztán nagyon óvatosan odaírták: úgy véljük, ez a felfedezett részecske azonos lehet a Higgs-bozonnal.

A tudományos óvatosság így megkímél a "megalapozatlan következtetésektől".
Ez azt jelenti, hogy itt a létrejött, egyelőre ismeretlen részecskék virtuális részecskék volnának?

Kérdésedből érződik az enyhe lefitymálás: ja, hát nem is igazi részecskét fedeztek fel, csak egy szegény, nyamvadt virtuálist... Pedig ez ismét durva tévedés.

Ha alaposan elolvastad a korábbi, a virtuális részecskékről szóló cikksorozatot, akkor tudhatod: MINDEN, más részecskék átalakulása közben ideiglenesen létrejövő, majd tovább bomló, átalakuló objektum "virtuális" részecske.

A virtuális részecskék nem "másodrendű állampolgárok", nem "nem igazi részecskék". Csak egyszerűen olyan objektumok, amelyek számos kvantumszáma (sok operátor sajátértéke) megegyezik bizonyos "szabad objektumok" kvantumszámaival, ezek azonban - lévén nem szabad, hanem éppen kölcsönhatásban álló objektumok, nem Poincaré-szimmetrikusak, azaz nincsenek a Poincaré-csoportra jellemző fizikai mennyiség (köznapi klasszikus nevén: tömeg) operátorának sajátállapotában.

Ezért ha formálisan (energiájukból és impulzusukból) kiszámoljuk (a szabad részecskékre érvényes képlet segítségével!) a "tömegüket", mást kapunk, mint a szabad részecskék esetén. Ezt mondjuk úgy: nincsenek a tömeghéjon.

De ettől ők még nem rosszabbak, nem kevésbé "valódi" objektumok, mint a szabad részecskék. Csak épp kölcsönhatás közben észleljük őket, nem csoda, hogy kissé másképp viselkednek.

Amikor egy üzletember és egy üzletasszony öltönyben/nyakkendőben, illetve kosztümben/körömcipőben tárgyalásokat folytat, jól tudjuk jellemezni őket ruházatuk, pénzügyi elképzeléseik, hanghordozásuk stb alapján - és a tárgyalást megfigyelő szakemberek, újságírók ezekből a jellemzőkből fontos következtetéseket vonnak le. Mindketten határozott kvantumállapotban vannak. Ám amikor ugyanez a két fél néhány pohár ital után az éjszaka folyamán közelebbi kölcsönhatásba lép, a délutáni megfigyelők kategóriái egyszeriben alkalmazhatatlanná válnak. És he megpróbálják kielemezni a hangfelvételt, rájönnek, hogy bár a kölcsönhatásban álló objektumok bizonyos tulajdonságai (pl testmagasság) változatlanok maradtak, számos más jellemzőjük (pl a hangszínük) eltér a nappali határozott értéktől, sőt folyton változik, más paraméterekkel - pl a pénzügyi állásponttal (vagy inkább fekvésponttal) - pedig egyáltalán nem jellemezhetők az intenzív kölcsönhatásban álló felek. De ez a "virtuális" állapot éppen olyan valóságos - sőt valószínűleg kielégítőbb - állapota a vizsgált objektumoknak, mint a kosztümös/nyakkendős "tömegsajátállapot".
:)

dgy
Avatar
dgy
 
Hozzászólások: 1737
Csatlakozott: 2014.03.12. 21:40
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 111 times
Been thanked: 832 times

Re: Sötét kölcsönhatások ???

HozzászólásSzerző: dgy » 2016.07.11. 20:38

Csak számomra a részecskék virtuális voltát eddig az jelentette számomra, hogy azok a vákuumból, a "semmiből", kölcsön energiából keletkeztek.

Innen származik az összes többi félreértés!

A vákuumból keletkező virtuális részecskepárok csak a virtuális részecskék kategóriájának egy alesetét képviselik. A "virtuális" szó alapvetően nem ezt jelenti, hanem olyan részecskeszerű objektumot, ami nincs tömeghéjon, azaz energiája és impulzusa nem elégíti ki a szabad (Poincaré-invariáns) részecskékre előírt egyenletet. Minden részecskefizikai folyamat közbenső, a folyamatban létrejött, majd tovább alakuló részecskéje ebben az értelemben "virtuális". Ezekre igazán nem mondhatjuk, hogy "a vákuumból jöttek létre". Legfeljebb azt, hogy "a vákuumból kölcsönözték a (tömeghéj reláció teljesüléséhez) hiányzó energiát" - ezt néha mondják is, de láthatóan csak félreértésekhez vezet. Maradjunk annyiban, hogy a közbenső objektumok egyszerűen nincsenek tömeghéjon.
Tehát egy elbomló gamma fotonból is létrejövő pár is virtuális? Jó, elfogadom, csak eddig nem tudtam róla. Bizonyára szó volt róla korábbi cikkekben, sajnos, nem emlékeztem rájuk.

Részletesen leírtam, keress rá.

A három alapeset (ezeknek is sok verziója és alesete van):

- Ha a bejövő gamma-foton szabad, azaz tömeghéjon van, tehát energiája és impulzusa kielégíti az [Renderelés ... E=cp] összefüggést, akkor az energia- és impulzusmegmaradás tételét nem lehet tömeghéjon levő elektronnal és pozitronnal kielégíteni. Ekkor tehát az elektron és pozitron "virtuális". Azaz nem létezhetnek sokáig, hamarosan át kell alakulniuk. Pl vissza egy fotonná. Avagy az egyik elnyelhet egy újabb fotont, ekkor már szabadon tovaterjedhetnek.

- Ha a gamma-foton épp most jött létre pl egy elektron-pozitron annihiláció során, akkor ő nem lehet tömeghéjon, ő a "virtuális" foton. Ekkor a belőle létrejövő elektron-pozitron pár lehet tömeghéjon, és szabadon távozhatnak a végtelenbe.

- Ha a foton szabad, de jelen van egy másik test, pl egy atommag, ami átveszi az energia és az impulzus egy részét, akkor az elektron és pozitron is lehet tömeghéjon. A valóságban megfigyelhető párkeltési folyamatok így zajlanak.

dgy
Avatar
dgy
 
Hozzászólások: 1737
Csatlakozott: 2014.03.12. 21:40
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 111 times
Been thanked: 832 times

Előző

Vissza: Hírek a nagyvilágból

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron