Oldal: 103 / 104

Re: Fekete lyuk

HozzászólásElküldve: 2019.04.13. 17:52
Szerző: srudolf
Szia Zsolt

Kép

A CC'C'' egyenes, ami egy térszerű geodétikus, átmegy a szingularitáson a K-Sz koordinátázásba, a C'C'' szakasza már egy másik világban van.

Re: Fekete lyuk

HozzászólásElküldve: 2019.04.13. 18:18
Szerző: =^.^=
Csak nekem nem világos hogy melyik betű jelöl görbét, és melyik pontot? Amúgy a CC'C" egyenes nem megy át a szingularitáson. Az origón megy át. A szingularitás pedig a felső szögesdrótból készült hiperbolaív. (Az alsó is szingularitás, de az egy fehér lyuké.)

RE: Fekete lyuk

HozzászólásElküldve: 2019.04.13. 21:05
Szerző: Zsolt68
=^.^= írta:Csak nekem nem világos hogy melyik betű jelöl görbét, és melyik pontot?
Egy betű pontot jelöl az ábrán. Két betű között pedig egy görbe van.
A szövegben persze félreérthető.


Mennyi egy FLY poláris másodrendű inercianyomatéka? :twisted:

Re: Fekete lyuk

HozzászólásElküldve: 2019.04.13. 21:14
Szerző: srudolf
+t vègtelen, metszve -t végtelen, az mi? Mert ott vége a metrikának. A CC' hova tűnik el a sch-ban?

Re: Fekete lyuk

HozzászólásElküldve: 2019.04.13. 21:26
Szerző: =^.^=
Na, megvan közben. A K-SZ ábrán az eseményhorizont pontjai a SCHW ábrán nem szerepelnek, hanem görbéknek felelnek meg. Hát ezért volt olyan fura ¯\_(ツ)_/¯

A K-SZ ábrán a C' pont felel meg a SCHW ábrán az x=2 függőleges eseményhorizontnak.
A CC' az egy vízszintes vonal a SCHW ábrán.
A C'C'' meg nem létezik a SCHW ábrán (igazából nem tudom hogy mennyire létezik a valóságban).

Re: Fekete lyuk

HozzászólásElküldve: 2019.04.14. 18:21
Szerző: =^.^=
Kép

videó: How to Understand the Image of a Black Hole
A mostani képről meg pl ebben beszél Katherine Bouman (a kép arca), kicsit kiábrándító, hogy nem sima interpolációt használtak, hanem olyan interpolációt, amibe beletápláltak egy csomó szimulált FLY képet :/

Re: Fekete lyuk

HozzászólásElküldve: 2019.04.16. 12:29
Szerző: rasta27
dgy írta:laikus:
Ha összefonódott részecskék egyikét bele irányítanánk egy fekete lyukba, akkor mi történne az otthon maradottal? Annak megfigyelésével nem lehetne valami kis infót szerezni a lyukból vagy az eseményhorizontról?

A külső megfigyelő szempontjából végtelen ideig tart, amíg egy részecske eléri az eseményhorizontot - így a vele összefonódott másik részecske megfigyelésével semmit sem tudhatunk meg arról, mi lesz vele, amikor már az eseményhorizont mögött jár.

Ügyesen ki van ez találva...

dgy


Jim Al-Khalili prof. egy kvantumfizikai ismeretterjesztőben említette, hogy Niels Bohrnak volt igaza mikor Einsteinnel vitázott az összefonódott részecskék létéről, az univerzum determinisztikus voltáról, stb, akkor most össze vannak fonódva vagy nincsenek?

RE: Fekete lyuk

HozzászólásElküldve: 2019.04.16. 12:35
Szerző: Zsolt68
rasta27 írta:akkor most össze vannak fonódva vagy nincsenek?
De mennyire!?
(A korreláció rengeteg különböző értéket vehet fel 0 és 1 között.)

dgy írta:A külső megfigyelő szempontjából végtelen ideig tart, amíg egy részecske eléri az eseményhorizontot - így a vele összefonódott másik részecske megfigyelésével semmit sem tudhatunk meg arról, mi lesz vele, amikor már az eseményhorizont mögött jár.
Ügyesen ki van ez találva...
De nem elég ügyesen.
Mert mi van azokkal a részecskékkel, amelyek nem lépték át az eseményhorizontot, hanem már eredetileg ott voltak, amikor a FLY kialakult?
Például mérnökök rakják oda szándékosan, aztán az egészet berobbantják.

Re: Fekete lyuk

HozzászólásElküldve: 2019.04.16. 13:42
Szerző: api
mi van azokkal a részecskékkel, amelyek nem lépték át az eseményhorizontot, hanem már eredetileg ott voltak, amikor a FLY kialakult?

Egy összefonódott többrészecske belső koherenciáit normál körülmények között is igen nehéz megőrizni, mert ehhez meg kell óvni attól, hogy kölcsönhatásba (koherenciába) kerüljön más részecskékkel vagy részecskékből álló objektumokkal. Ez csak igen jó vákuumban szokott sikerülni. Szerinted egy gravitációs kollapszus valami olyan kölcsönhatásszegény folyamat lehet, ahol esély mutatkozik az ilyesmire? A kvantumgravitáció elmélete ugyan még nem létezik, de erre dőreség lenne fogadni.
Sőt, elég biztosnak látszik, hogy az erős téridőgörbületek gerjesztik a részecskemezőket, ami alól tudomásom szerint egyedül az üres de Sitter téridő exponenciális görbülete jelent kivételt, épp exponenciális mivolta miatt. De ez nagyon nem az, ami egy gravitációs kollapszus folyamán várható.

RE: Fekete lyuk

HozzászólásElküldve: 2019.04.20. 10:20
Szerző: Zsolt68
api írta:Szerinted egy gravitációs kollapszus valami olyan kölcsönhatásszegény folyamat lehet, ahol esély mutatkozik az ilyesmire? A kvantumgravitáció elmélete ugyan még nem létezik, de erre dőreség lenne fogadni.
Még az sem biztos, hogy a részecskék megmaradnak. Menjünk csak szép sorjában (mint az aknamezőn).
A klasszikus fizikához képest a részecskék fel tudják mutatni a szuperpozíció állapotát. Legalább is egy darabig.
[math]
Először azt kellene megérteni, hogy ebben az esetben a korreláció (több részecske között) mit jelent. És valószínűleg visszajutunk ahhoz a kérdéshez, hogy a kvantumfizika teljes, vagy nem teljes - ahogy azt Einstein gondolta.

api írta:Sőt, elég biztosnak látszik, hogy az erős téridőgörbületek gerjesztik a részecskemezőket, ami alól tudomásom szerint egyedül az üres de Sitter téridő exponenciális görbülete jelent kivételt, épp exponenciális mivolta miatt. De ez nagyon nem az, ami egy gravitációs kollapszus folyamán várható.
Még ne foglalkozzunk a részecskemezők gerjesztésével.

Mi történik, ha a tér (izotróp módon) zsugorodik? A részecskék is zsugorodnak a térrel együtt? Erőhatás nélkül? Vagy esetleg van nekik valamilyen gravitáció-mentes eredeti kiterjedésük, és ehhez képest a görbült térben erőt (nyomást) kell rájuk kifejteni, hogy a tér zsugorodását kövessék? Ilyesmit persze nehéz elképzelni, mert egy nagy tömeg közelében a tér zsugorodása nem izotróp. Ebből jönnek az árapály erők. Vajon a spagettizálódás valamilyen deformációs erőt fejt ki egy részecskére? Nekem úgy tűnik, hogy igen. Hiszen a gravitáció geometriai értelmezéséből így adódik a tömegvonzás. A tér deformációja erőhatást jelent. De ez akkor is így van, ha izotróp módon tudnánk összenyomni a teret? (Úgy tűnik, hogy különbség van az energia tenzor és a kozmológiai állandó hatása között. Mert azt mondják, hogy az univerzum tágulásának nincs hatása a lokális struktúrákra, például a molekulák méretére. A gravitációnak viszont igen.)
És nézzük meg a téridő idő komponensét is. A tér minden pontjában az időnek van egy saját múlási sebessége. Ezt az ütemet valahogy befolyásolja a tér görbületének abszolút értéke. De egy részecske számára ez mit jelent? A tenzorokkal makoszkopikus szinten jól lehet számolni. De a részecskék szintjén ennek a működési mechanizmusát kellene megérteni. Mert addig nem tudsz mit kezdeni ilyen kijelentésekkel, hogy esetleg a többi részecske mezőt is gerjeszti a téridő görbülete. Mérési eredmények hiányában még leíró tudományt sem csinálhatunk.