Tömegnövekedés, szabad mozgás

A fórum törzse, az érdeklődök kérdéseinek színhelye.

Re: Tömegnövekedés, szabad mozgás

HozzászólásSzerző: szabiku » 2016.03.24. 23:49

Sehol a hozzászólásomban egy rossz, vagy rossz stílusú szót nem ejtettem.
Logikusan átgondoltam az írt dolgokat, és ahol úgy érzem valami nem stimmel (ráadásul ugyan azt is, amit Laci is érzett, hogy nem stimm.), azt világítottam meg, jómodorúan, érthetően, és gondolkodó ember módjára értelmesen, nem sértően... nem lehet rá ilyen panasz.

dgy írta:Ha jól értem, azt sugallod, hogy az egész Novobátzky-effektust én találtam ki, aztán ráfogtam a nyuszira...

Hidd el, ha én találtam volna ki, nem titkolnám, hanem büszkén hirdetném.

Annyi igaz, hogy a jelenséget én neveztem el Novobátzky-effektusnak, és így tanítom, hadd tudja mindenki, kitől származik.

De tény, hogy Novobátzky Károly jött rá 1950-ben, Nemzetközi tudományos fórumon először egy 1953-as cikkében említette. Később már nem nagyon foglalkozott a témával. A részleteket Marx György dolgozta ki 1950-56 között. Ezalatt több magyar nyelvű cikke jelent meg a Magyar Fizikai Folyóiratban. A részletes leírás a "Variációs elvek a relativisztikus dinamikában" című cikkben található. Az integrálható változat (azaz a skalármezőbeli mozgás esete) elemi szinten levezetve megtalálható a "Nukleon mozgása skaláris mezontérben" című cikkben. Az egész relativisztikus mechanika átdolgozása ennek az alapvető felismerésnek a fényében a "Relativisztikus dinamika" című kandidátusi értekezésben jelent meg 1950-ben.


Rendben Gyula, ne haragudj rám, elhiszem, hogy nem te találtad ki. Ezen kár veszekedni, hiszen nem is ez a lényeg az egészben, hanem hogy nem "érződik" jónak, akárki találta is ki, és ezt próbálom logikusan, értelmesen, és gondolkodó ember módjára alátámasztva megvilágítani.

Meg tudja nekem mondani valaki, hogy pontosan melyik Magyar Fizikai Folyóirat számban vannak azok a cikkek?
Megpróbálom megszerezni.
Az az említett kandidátusi értekezés megvan valakinek?
Ha valakinek megvannak ezek, beszkennelhetné és megoszthatná ezen a fórumon.
Igazán érdekelne, mert kíváncsi vagyok, mi áll pontosan azokban, és miért nincs ezeknek az elképzeléseknek nyoma a későbbi tankönyvekben.
Gyula, neked megvannak ezek az eredeti cikkek és tanulmányok?
Avatar
szabiku
 
Hozzászólások: 337
Csatlakozott: 2014.12.15. 17:38
Tartózkodási hely: Győr
Has thanked: 15 times
Been thanked: 6 times
Név: Kurdi Szabolcs

Re: Tömegnövekedés, szabad mozgás

HozzászólásSzerző: KovPityu » 2016.03.25. 06:52

Magyar Fizikai Folyóirat számai: http://real-j.mtak.hu/view/journal/Magy ... 3irat.html

Tartalomjegyzékek: http://www.matarka.hu/szam_list.php?fsz=1002

A DGY által idézett címekre rákeresve kiadja a megfelelő számot.
KovPityu
 
Hozzászólások: 175
Csatlakozott: 2014.09.20. 05:52
Has thanked: 50 times
Been thanked: 12 times

Re: Tömegnövekedés, szabad mozgás

HozzászólásSzerző: Sanyi_Laci » 2016.03.25. 18:18

Hadd kérdezzek már valamit, (hogy aztán jól megcsapjam vele Szabikut...)
Ezt:
[Renderelés ... F_k=\frac {d(Mu_k)}{d\tau }]
szabad nekem a "relativisztikus dinamika alapegyenletének" neveznem? Mert Newtonnál ezt még úgy írtuk, hogy F=ma, és a dinamika alapegyenletének neveztük.

Van valami olyan körülmény amikor ez nem alkalmazható?
Avatar
Sanyi_Laci
 
Hozzászólások: 2240
Csatlakozott: 2014.03.13. 23:24
Has thanked: 234 times
Been thanked: 403 times
Név: Sándor László

Re: Tömegnövekedés, szabad mozgás

HozzászólásSzerző: Sanyi_Laci » 2016.03.25. 19:21

szabiku írta:Pedig érzed te is a problémát..

szabiku írta:Logikusan átgondoltam az írt dolgokat, és ahol úgy érzem valami nem stimmel (ráadásul ugyan azt is, amit Laci is érzett, hogy nem stimm.), azt világítottam meg,


Laci a problémát rosszul érezte, de a feloldását tökéletesen jól érti.

szabiku írta:hanem hogy nem "érződik" jónak

Harmatgyenge érvelésnek számít a matematikában az "érződés". Persze van olyan, hogy intuíció, de viszonylag egyszerű témában kellő idő után már a "magától értetődésnek" kellene eljönnie. (De inkább nem magázlak.)

szabiku írta:Egyértelmű, hogy Gyula szerint az Fk a tömegre ható mechanikai erő(t tartalmazza), bár szerintem ennek a mechanika szemszögéből nincs többfélesége.

Mi a franc az a "tömegre ható mechanikai erő"? Egy hármasvektor a newtoni fizikában, vagy mi a szösz?

Amióta a világunk nem Galilei, azóta négyesvektorokkal fogalmazzuk meg a mondanivalónkat, és azokat transzformáljuk (Lorentz-szel). Az [Renderelés ... F_k], az kérlek alássan egy négyeserő. Amiben elbújhat éppenséggel a hármaserő, ha olyan a szituáció. Vagy nem, és akkor nem.
Ha például [Renderelés ... F_k] olyan, hogy merőleges a négyessebességre (jó, [Renderelés ... F^k]-ra kellene ezt mondani, de mindenki érti...), akkor a tömeg konstans. Akkor a vizsgált részecske saját, -pillanatnyi inerciarendszerében- felírt alakjában a négyeserő éppen olyan, hogy a 0. komponens nulla, és a térszerű komponensek a hármaserőt tartalmazzák. Az egész előtt pedig ott van egy [Renderelés ... ch^2\chi]-s tényező. Ugyanez igaz a négyesgyorsulásra. És akkor ott van a newtoni összefüggés a szemünk előtt (csak megjavítva a [Renderelés ... ch^2\chi]-s taggal).
De ez csak érdekesség, nincs sok jelentősége. A négyeserő az négyeserő és vagy lineárisan összefügg a négyesgyorsulással, vagy nem. Nem Newtonnál vagyunk, hanem a specrelben.

szabiku írta:Gyula elképzeléséből valóban ez a furcsaság jön, és ezerrel nyomja a vészcsengőt, hogy az Univerzum jelenlegi állapotában az általa idevonatkoztatott kvantumtérelméleti konstans várható értékű skalármező így nulla Fα térszerű komponenseket adna. No de akkor mechanikai erő nélkül, hogyan van dinamika?? Mitől gyorsul, lassul a test?? Hogyan van hagyományos hármasmunka?? stb..

Még négyes sincs, nemhogy hármas. Ezért nem változik a tömeg.

De ahogy látom, te nem érted ezt:
[Renderelés ... d(Mc^2)=F_kdx^k]
Mondjuk nem csodálom, hogy nem érted. Na, akkor elmagyarázom.
Mi van a jobb oldalon? A munka. És mi a munka? Egy skalár.
Na, akkor most keress a fejedben valami skalárt a relativitáselmélet környékéről, ami a bal oldalra bepasszintható. Nem csoda, hogy nem találsz. Mert a te fejedben ebben a fiókban marhaság van.
Mik szoktak skalárok lenni általában? Vektorhosszak. Találsz ide illő vektorhosszt? Nem. Pedig van.

Mi volt a munka Newtonnál? Energia. Az skalár a relativitáselméletben? Nem. Hanem vektorkomponens. De van olyan skalár, ami épp ideillik: ez a tömeg. A négyesimpulzus vektor hossza. Sokat vitáztál ezen, de most két tévedésedet rakhatod helyre egy füst alatt, és sűrűn elnézéseket kérhetsz, valamint megköszönhetsz már végre néhány neked szánt magyarázatot!

De levezetem neked, hogy ne csak dumáljak:

[Renderelés ... F_k=\frac {d(Mu_k)}{d\tau }=\frac {dM}{d\tau }u_k+Ma_k] //szorozzuk be [Renderelés ... u^k]-val (etessük meg mindkét oldali lineáris funkcionált [Renderelés ... u^k]-val
[Renderelés ... F_ku^k=\frac {dM}{d\tau }u_ku^k+Ma_ku^k].
[Renderelés ... u_ku^k=c^2, és a_ku^k=0], tehát (valamint szorozzunk be [Renderelés ... d\tau]-val):
[Renderelés ... F_kdx^k=c^2dM].

Aztán dolgozunk tovább a különböző [Renderelés ... F_k]-kal, és kijönnek a dolgok. Egyelőre ennyi. A vészcsengőről szállj le, mert szétmegy tőle a fejünk.
Avatar
Sanyi_Laci
 
Hozzászólások: 2240
Csatlakozott: 2014.03.13. 23:24
Has thanked: 234 times
Been thanked: 403 times
Név: Sándor László

Re: Tömegnövekedés, szabad mozgás

HozzászólásSzerző: szabiku » 2016.03.25. 23:19

Köszi KovPityu! :)
Közben még tegnap éjjel egyszerűen beírtam a Google-be:
"variációs elvek a relativisztikus dinamikában"
szöveget, és kidobta már az első oldalon ezt:
http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=64777
ahol a keresett szöveg alatti Teljes szöveg (PDF)-ben megtaláltam három cikket:

91 - 104 oldalakon: Relativisztikus hidrodinamika, Marx György
431 - 448 oldalakon: Tömegpont általános mozgásformái a relativisztikus dinamikában, Marx György - Szamosi Géza
511 - 522 oldalakon: Variációs elvek a relativisztikus dinamikában, Szamosi Géza - Marx György

Átfutottam rajtuk gyorsan, és ezek valóban teljesen egyeznek D. Gyula nézeteivel.
A Tömegpont általános mozgásformái a relativisztikus dinamikában c. dolgozat, melyre a többiben, mint kiinduló alapvetőségek, hivatkozik, hemzseg az abszurdságoktól.. fénysebesség túllépését mutató mozgásformát vezet le, meg relativisztikus taszítást, negatívvá vált tömeget, sebességnövekedést okozó teljesítménymentes erők...

Novobátzky neve és cikkei csak a felhasznált irodalomban bukkan fel. Ezeket keresem még, mert nem hiszem egyelőre, hogy Ő is ilyen nézeteket vallana, ahogy a Relativitáselmélet című könyvében sem.. Meglepő számomra, hogy Marx György, akitől van két remek könyvem, ilyeneket publikált.. Ezekkel a nézetekkel ellentmondásban van a relativitáselmélet számos elismert neves könyve (Landau - Lifsic, Feynman, Taylor - Wheeler, Novobátzky, stb., stb...).
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára szabiku 2016.03.26. 10:33-kor.
Avatar
szabiku
 
Hozzászólások: 337
Csatlakozott: 2014.12.15. 17:38
Tartózkodási hely: Győr
Has thanked: 15 times
Been thanked: 6 times
Név: Kurdi Szabolcs

Re: Tömegnövekedés, szabad mozgás

HozzászólásSzerző: szabiku » 2016.03.25. 23:24

Sanyi_Laci írta:Hadd kérdezzek már valamit, (hogy aztán jól megcsapjam vele Szabikut...)
Ezt:
[Renderelés ... F_k=\frac {d(Mu_k)}{d\tau }]
szabad nekem a "relativisztikus dinamika alapegyenletének" neveznem? Mert Newtonnál ezt még úgy írtuk, hogy F=ma, és a dinamika alapegyenletének neveztük.

Van valami olyan körülmény amikor ez nem alkalmazható?

Véleményem szerint a relativisztikus pontmechanikában alapvető a felírt képleted, tehát ott mindig alkalmazható is.

Viszont más szemszögből alapvetőbb az erősűrűség, ami nem Minkowski-féle, de szabályos négyesvektor.
A relativitáselmélet nem a pontszerűség esetén teljesedik ki igazán, hanem a folytonos anyagszerkezet esetén.

Próbálj meg áttérni a fenti képletedről sűrűségekre!
Nem olyan egyszerű számítás, de nagyon érdekes...

Hogyan tennéd??


Sanyi_Laci írta:Mi a franc az a "tömegre ható mechanikai erő"? Egy hármasvektor a newtoni fizikában, vagy mi a szösz?


Ezt csak én szeretem gyakran így megfogalmazni, de jó a kérdés!

A newtoni fizikában hármasvektor, igen, ami a relativisztikus fizikában kiegészül egy negyedik komponenssel természetesen.
Ha Minkowski-féle, akkor négyesvektor, ha nem, akkor csak négy komponensű, és a negyedik (vagy nulladik, ahogy tetszik) komponense a teljesítményt, vagyis az erő által időegység alatt végzett munkát jelenti.
Ha sűrűség jellegű, tehát erősűrűség, akkor már egyből négyesvektor, anélkül, hogy "Minkowski-félére" kellene csinálnunk.

Amiért gyakran így fogalmazok, hogy: "tömegre ható mechanikai erő", az az, hogy az erő végül is tömeget mozgat (pontosabban változtatja annak mozgását), vagyis amire hat, annak kell legyen tömege. A tömeg mozgásdinamikája pedig tisztán mechanikai dolog (akár pontszerű, akár nem, akár szabad, akár nem).
Viszont félrevezető lehet, ha más szemszögből olyat mondunk (persze nem rosszul) pl., hogy az elektromos erő a töltésre hat. Na igen, de (és most először tekintsünk el a sugárzási hatásoktól) a töltésnek tömege van, és az erő, ami annak mozgását változtatja, tulajdonképpen egy mechanikai erő, csak éppen elektromos mennyiségekből lett származtatva csupán. A mozgás dinamikáját a mechanika törvényszerűségei adják, bármi is legyen az objektum. A tömegnek tehetetlensége van, és igazából ez szabja meg, hogy a szabad tömeg egy valamilyen pályán tartásához mekkora kell legyen a rá ható erő. Kompenzálatlan erő nincs. Ez törvény. A szabad tömeg pályán tartáshoz szükséges erő, a tömeg tehetetlen ellenerőjét pontosan kompenzáló mechanikai erő. Aztán, hogy ezt mi valósítja meg, honnan ered; pl. elektromosság, vagy bármi más, az ebből a szempontból, vagyis a mechanika (dinamika) szempontjából teljesen lényegtelen, mert nincs különbség: mechanikai F erő, azaz -F(tömegtehetetlenségi ellenerő). Ez az elektromos példa azért jó, mert benne nem csak szimplán a tömeg tehetetlenségéből származnak ellenerők, ugyanis ha a sugárzási hatásokat, visszahatásokat is nézzük, akkor az ebből származó ellenerőket is le kell győzni a töltés pályán tartásához. A tömege így már nem tekinthető mechanikailag szabadnak. (Ez amolyan "elektromágneses súrlódás".) A sugárzási teljesítményt erő általi hatással kell a töltésen előállítani. Tehát: F = -F(tömegtehetetlenségi ellenerő)-F(egyéb okból származó ellenerő) Az ezekkel kapcsolatos relativisztikus számítások, elméleti levezetések elég bonyolultak, és nehezek. Túlmutatnak a Lorentz-erőn, még sincs olyan bennük, hogy "megváltozik a nyugalmi tömeg", pedig ezekben a töltés, és tömege is pontszerű.

szabiku írta:...konstans várható értékű skalármező így nulla Fα térszerű komponenseket adna. No de akkor mechanikai erő nélkül, hogyan van dinamika?? Mitől gyorsul, lassul a test?? Hogyan van hagyományos hármasmunka?? stb..

A munkán akadtál fenn, és közben elsikkadt a lényeges kérdés, hogy ha a konstans skalármezőből adódóan F1=0; F2=0; F3=0; (F4 is =0;) akkor ebben a skalármezőben nincs mozgató erő. Gyula a konstans Higgs-mezőt vonta a "Novobátzky képlet"-hez, és ezzel az alapvető mechanikához, de így akkor mindenhol nulla az erő, mégis van dinamikus mozgás a világban. Hogy lehet így ez??

Sanyi_Laci írta:De ahogy látom, te nem érted ezt:
[Renderelés ... d(Mc^2)=F_kdx^k]
Mondjuk nem csodálom, hogy nem érted. Na, akkor elmagyarázom.
Mi van a jobb oldalon? A munka. És mi a munka? Egy skalár...
...Mi volt a munka Newtonnál? Energia. Az skalár a relativitáselméletben? Nem.

...levezetem neked, hogy ne csak dumáljak: ...

A relativitáselméletben sem skalár a munka... csak az úgynevezett "négyes munka", ami belső munkát, azaz belső energiaátalakulást jelent. Létezik egy különálló tömegpontban belső energiaátalakulás? Nem. Miért? Mert csak egy egyszerű pont, semmi több, nincs semmilyen szerkezete.
:) Köszi! Értem és tudom mi az, hogy skalár, meg indexösszeejtés, és azt is tudom mi az M, a levezetést is értem, mert már jóval korábban én is leírtam ugyan ezt, csak én azt mondtam rá, hogy ez csupán matematikai vezetgetés, nem fizikai érvényű levezetés, mert a pontmechanikában mindkét oldal triviálisan nulla, nincs értelme fizikailag a pontmechanikában ennek az egyenletnek...
Sanyi_Laci írta:...Aztán dolgozunk tovább a különböző [Renderelés ... F_k]-kal, és kijönnek a dolgok.

Különböző???
Szerintem a tehetetlen tömeg szempontjából nincsenek különböző F erők.
A tehetetlen tömegre ható mechanikai erő van egyedül (és természetesen az ellenerő), semmi más.
Hogy az miből adódik, annak itt az alapvető mechanikában semmi jelentősége nincs.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára szabiku 2016.03.26. 14:48-kor.
Avatar
szabiku
 
Hozzászólások: 337
Csatlakozott: 2014.12.15. 17:38
Tartózkodási hely: Győr
Has thanked: 15 times
Been thanked: 6 times
Név: Kurdi Szabolcs

Re: Tömegnövekedés, szabad mozgás

HozzászólásSzerző: dgy » 2016.03.25. 23:27

Átfutottam rajtuk gyorsan, és ezek valóban teljesen egyeznek D. Gyula nézeteivel.

Most köszönjem meg, hogy Szabiku őfelsége jóváhagyja, hogy nem én szoptam az ujjamból a "nézeteimet"?
A Tömegpont általános mozgásformái a relativisztikus dinamikában c. dolgozat, melyre a többiben, mint kiinduló alapvetőségek, hivatkozik, hemzseg az abszurdságoktól.. fénysebesség túllépését mutató mozgásformát vezet le, meg relativisztikus taszítást, negatívvá vált tömeget, teljesítménymentes erők (és hatásuk)...

Hát akkor én még mindig jobban jártam, mint Marx György...
Meglepő számomra, hogy Marx György, akitől van két remek könyvem, ilyeneket publikált..

No akkor jön Szabiku, és rendet csinál, megmondja a tutit, kiosztja ezeket az össze-vissza hülyeségeket publikáló fizikusokat... Eddig csak engem sértegetett, most jön az egész tanszék...

Mondd, utánaszámoltál egyetlen képletnek, ami oda van írva? Megértettél egyetlen mondatot az érvelésből?

Erről persze szó sincs. Csak osztja az észt, és mindenkit a helyére tesz, a Világ Előre Kinyilatkoztatott Bölcsességének birtokában.

De én ezt nem várom meg.

Tudod, mit, nyuszika? ...!

dgy
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára dgy 2016.03.27. 18:57-kor.
Avatar
dgy
 
Hozzászólások: 1570
Csatlakozott: 2014.03.12. 20:40
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 92 times
Been thanked: 725 times

Re: Tömegnövekedés, szabad mozgás

HozzászólásSzerző: szabiku » 2016.03.26. 03:20

Nem érdemlek ilyen leszólást..
Pusztán arról van szó, hogy korábban így fogalmaztam az írásaid után:
"Gyula szerint..." valami így van...;
"Gyula elképzelése..." szerint ez, vagy az...;
"Gyula azt állítja, hogy..."

Ebben semmi tiszteletlen nincs.
Nyilván mivel korábban én nem olvastam a megtalált publikációkat, azokra nem tudok hivatkozni.
Ha te egyetértesz ezekkel a publikációkkal, és helyesnek véled, akkor szerintem a fenti megfogalmazásom ugyancsak nem tiszteletlen.
Azért pedig még egyszer bocsánatot kérek Tőled, hogy nem gondoltam korábban ténylegesen azt, hogy Marx György olyanokat publikált anno (és ami egyben szerintem nagyon is érdekes és tisztázandó vitatéma), amikkel nem találok egyezést az említett (Landau - Lifsic, Feynman, Taylor - Wheeler, Novobátzky, stb., stb...) komoly könyvek tartalmával. Én ezen könyveim alapján próbálom keresni az igazságot a tömegre vonatkozóan. Hát nem mindegy szerintem, hogy az a Pontszerű nyugalmi tömeg most akkor változik-e, vagy sem, egy szimpla relativisztikus tömegpont-mozgás során.

dgy írta:Mondd, utánaszámoltál egyetlen képletnek, ami oda van írva? Megértettél egyetlen mondatot az érvelésből?

Most olvasom tüzetesebben, mert csak tegnap szereztem meg. Értek, utána is számolok, de nem számolási, hanem elvi, azaz rossz kiindulási, rossz feltételezési, vagy rossz értelmezési hibákat vélek benne látni, még egyszer mondom, az említett neves könyvek elméletei, állításai, és levezetései alapján. Sőt határozott ellentmondásban vannak. Ezért miért kell engem megkövezni?? Az említett neves könyvekben nincs olyan, még formailag sem, hogy: "a fénysebességet túllépő dinamikai mozgás", meg "negatívvá váló tömeg", és "sebességnövekedést okozó, de teljesítmény nélkül ható erő", stb... Hát ez azért nem mindegy.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára szabiku 2016.03.26. 14:57-kor.
Avatar
szabiku
 
Hozzászólások: 337
Csatlakozott: 2014.12.15. 17:38
Tartózkodási hely: Győr
Has thanked: 15 times
Been thanked: 6 times
Név: Kurdi Szabolcs

Re: Tömegnövekedés, szabad mozgás

HozzászólásSzerző: api » 2016.03.26. 11:16

szabiku:
Landau - Lifsic, Feynman, Taylor - Wheeler, Novobátzky

Igen, a Landau alapvető egyetemi tankönyv l939-ből,
Feynman alapszintű egyetemi fizika előadása pedig csodálatosan egyéni izgalmas olvasmány,
Novobátzky az egyik első magyar nyelvű egyetemi tankönyv, bevezető relativitáselméleti kurzusok céljára az 1960as évek elejéről,
Taylor - Wheeler egy érdeklődő középiskolásoknak szóló nagyon jó ismeretterjesztő könyv 1963-ból.
Dicséretes, hogy tanulmányozod őket.
De komolyan úgy képzeled, hogy ezek alapján meg lehet ítélni a korabeli, illetve az évekkel, évtizedekkel későbbi, úttörő eredményeket, tudományos publikációkat? Ráadásul azok fél évszázaddal későbbi, Nobel díjjal jutalmazott kiteljesedését.
Ráadásul mindezt te, aki most tanulod az alapokat?
Mire föl kijelented:
rossz kiindulási, hibás feltételezési hibákat vélek benne, mégegyszer mondom, az említett neves könyvek elméletei, állításai, és levezetései alapján.

Nem vagy te kissé beképzelt?
Igaz, egyszer már megmentetted itt az energiamegmaradást is. Emlékszünk, amikor megvédted a disszertációdat Dávid Gyula kritikájával szemben.
api
 
Hozzászólások: 791
Csatlakozott: 2014.12.16. 17:05
Has thanked: 119 times
Been thanked: 191 times
Név: Albert Péter

Re: Tömegnövekedés, szabad mozgás

HozzászólásSzerző: szabiku » 2016.03.26. 16:25

Landau II 1976-os hatodik kiadás
Szerkeszti: Dr. Marx György áll az elején
A hatodik kiadás előszavából:
"E könyv első kiadása több mint harminc évvel ezelőtt jelent meg. Az azóta napvilágot látott kiadások alkalmával a könyvet többször átdolgoztuk és kiegészítettük; jelenlegi terjedelme majdnem kétszerese az eredetinek. Egyszer sem merült fel azonban annak szükségessége, hogy változtassunk az elmélet felépítésének L. D. Landau által javasolt módszerén vagy a kifejtés általa ihletett stílusán, amelynek fő jellemvonása az érthetőségre és egyszerűségre való törekvés..." 1972.

api írta:De komolyan úgy képzeled, hogy ezek alapján meg lehet ítélni a korabeli, illetve az évekkel, évtizedekkel későbbi, úttörő eredményeket, tudományos publikációkat? Ráadásul azok fél évszázaddal későbbi, Nobel díjjal jutalmazott kiteljesedését.

A Higgs-mezőt sem most találták ki, mikor Nobel díjjal jutalmazták, de egyébként az egy külön téma...
Marx György skalármezőjénél nem a Higgs-féle kvantumtérelméleti skalármezőről van szó.
Igen, ezen könyveim alapján, és észérves logikus gondolkodással én úgy gondolom bőven meg lehet ítélni, hogy Marx György és Szamosi Géza 1955. körüli cikkeiben van-e elvi hiba, vagy sem. Azok témája a relativisztikus dinamika alapjaihoz nyúlnak hozzá ezzel a skalárteres "felismeréssel". Nagy utat nem törtek vele, mert nem születtek belőle tankönyvek, meg új relativitáselmélet sem. A négyesvektorok, és a tenzorok is pl. már több mint száz éve ugyan olyanok a relativitáselméletben. Nem lett ellentmondás benne. ;)

api írta:Ráadásul mindezt te, aki most tanulod az alapokat?
Nem vagy te kissé beképzelt?

Nem api, nem az alapoknál tartok, és nem is vagyok beképzelt... Rosszul ítéled meg.

api írta:Igaz, egyszer már megmentetted itt az energiamegmaradást is. Emlékszünk, amikor megvédted a disszertációdat Dávid Gyula kritikájával szemben.

Igen, legvégül beidéztem a Landau II könyv 96. fejezetéből pontosan ugyan azokat amiket mondtam, és képleteket amiket levezettem. Neked is megvan a könyv, nyugodtan megnézheted.
Avatar
szabiku
 
Hozzászólások: 337
Csatlakozott: 2014.12.15. 17:38
Tartózkodási hely: Győr
Has thanked: 15 times
Been thanked: 6 times
Név: Kurdi Szabolcs

ElőzőKövetkező

Vissza: Elméleti fizikai kérdések, problémák

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 4 vendég