Fekete lyuk

[István]

Itt az ideje, hogy megkérjem a moderátort, fogja vissza Sanyilacit.

Ez jó!

És azt ismered, hogy: Tévedtem, mondta a sün, mikor lemászott a drótkeféről.

Szerintem nézz utána, hogy kinek köszönheted, hogy ide írogathatsz...

[Zsolt68]

Amúgy is sokkal érdekesebbek a nem-vákuum eseményhorizontos megoldások.

Valamit elszámolhattál. Középen a nyomás nem lehet végtelen, mert a nyomás is görbíti a téridőt. Aztán végtelen sugarú lenne az eseményhorizont.
Arról pedig bizonyára tudnánk.
https://youtu.be/wzHzzBKO62Q?list=PLvmP ... JEA&t=9441
(Az átmérője pedig 2x végtelen. Chuck Norris nagy örömére.)

[Zsolt68]

Meggyőztél.

Mert például vákuum megoldás esetén a középpontban a sűrűség végtelen, de a horizont átmérője a tömegtől függ.
[Renderelés ... \rho = \infty]\rho = \infty, [Renderelés ... p = 0]p = 0

(Na de melyik metrika szerint?)

[Zsolt68]

Egy érdekes megoldás:
https://youtu.be/EJrgKI8aXgQ?list=PL6i60qoDQhQGaGbbg-4aSwXJvxOqO6o5e&t=1455
FLY keletkezése az elképzelhető legegyszerűbb módon.

[Zsolt68]

FLY keletkezése az elképzelhető legegyszerűbb módon.

Az a baj ezzel, szerintem nem marad egyben.
Inside the light spehere there is flat space.
A fényhullám a saját lendületénél fogva halad egyetlen pont felé. Egyetlen réteg. Lentről nem vonzza semmi. Fentről nem nyomja semmi.
Nagy valószínűséggel a középpontban csak interferencia lesz, aztán a fényhullám az eredeti lendületével megy is tovább.
Persze ha elegendően nagy a 'fény' frekvenciája, akkor keletkezhetnek virtuális elektronok, és azok már ütközhetnek valamilyen valószínűséggel.

Vizsgáljunk meg egy gáz gömböt. Válasszunk ki egy - vagy inkább két - réteget.
A kiválasztott egyik réteget vonnaz az alatta lévő számtalan réteg.
A felső réteg pedig azért nyomja az alatta lévőt, mert az alatta lévő rétegek által vonzást szenved.
Egyetlen fényhullám front esetén semmi ilyesmi nincs. A belseje üres, középről nincs vonzás. Felette is üres a tér, fentről sem nyomják befelé.

(Próbáltam rákeresni a professzor által említett lézer kísérletre, de nem találtam semmit.)

-----

A másik dolog, hogy mekkora térfogatba lehet összesűríteni a fényt.
Minden pillanatban rengeteg fénysugár találkozik, akár itt a szobában is. Mégsem tapasztalom mikroszkopikus FLY-ak keletkezését. Vagy pedig ezek olyan kicsik, hogy azonnal el is párolognak. De ez nem valószínű, mert akkor diffúz képet látnánk a világról.

[=^.^=]

Jogos kérdések. Szerintem nem elméleti, hanem technikai oka van, hogy a szobádban két lámpa fénye nem kreál feketelyukakat. Kell valami minimális energiasűrűség, hogy létrejöjjön.
Ugyanezért laborban sem annyira egyszerű létrehozni egy ilyet mint ahogy felvázolta, hogy gömbbe raknak egy csomó lézert, és akkor biztosan létrejön egy. Inkább úgy lehet, hogy minél pontatlanabb a gömbalak, annál nagyobb energiájú fény kell, és fordítva, minél pontosabb a gömb és jobban időzítettek a lézerek, annál kisebb energiájú fény elég hozzá.
A szobádban gyengék a lámpák, és nem túl gömb alakban vannak elrendezve.

Nagyon cuki videó.

[Zsolt68]

Nagyon cuki videó.

Van itt egy érdekes dolog:

2MG_plus.png (38.61 KiB) Megtekintve 1064 alkalommal.

https://youtu.be/EJrgKI8aXgQ?list=PL6i60qoDQhQGaGbbg-4aSwXJvxOqO6o5e&t=2545

extended horizon.png (10.34 KiB) Megtekintve 1064 alkalommal.

Nekem úgy tűnik, hogy 2MG távolságon túl se lehet megszökni.

penrose.png (28.4 KiB) Megtekintve 1064 alkalommal.

Vagy pedig a megjelölt helyen ugrik a távolság?

[Zsolt68]

Szerintem nem elméleti, hanem technikai oka van, hogy a szobádban két lámpa fénye nem kreál feketelyukakat. Kell valami minimális energiasűrűség, hogy létrejöjjön.

Az a kérdés, hogy mekkora térfogata van egy energia kvantumnak.
Terjedési irányban mondjuk a hullámhossz nagyságrendjében lehet a mérete. Na de milyen vastag egy fénysugár, azaz egy foton?

Az elektronról azt állítják egyesek, hogy pontszerű. (Habár vannak ellenérvek is ezügyben.)
Most a FLY szempontjából azt gondolhatnám, hogy véges tömeget kellően kis térfogatba beszorítva egy eseményhorizont kellene megjelenjen. És az elektron mindent be kellene szippantson, ami elég közel kerül hozzá. Még akár egy másik elektront is. Ha az elektroos töltése nem taszítaná sokkal nagyobb távolságra. De két elektront is lehet ütköztetni.

[=^.^=]

Nekem úgy tűnik, hogy 2MG távolságon túl se lehet megszökni.

Az a zöld vonal az R=2MG-nek felel meg a fénygömbön kívül.
Szerintem erről kellett hogy beszéljen korábban.

[srudolf]

Zsolt
Ez a metrika úgy van szerkesztve, hogy a fény útja egyenes legyen mindenhol, hogy hasonlítson a Minkowskihoz.
A beeső fénysugár: T+X= állandó., a kimenő fénysugár T-X= állandó.
Az r>2RM távolságra álló megfigyelő világvonala az egyköpenyű hiperbola jobb oldala, a zöld vonal felett a r<2RM távolságra álló megfigyelő világvonala kétköpenyű hiperbola felső fele. A tér is az idő koordinátái kicserélődnek, ahogy a zöld vonalon áthaladnak a bezuhanó megfigyelők, de a fénynek is. A wikin van egy szugesztív animáció. A fly szingularitása a felső egyköpenyű hiperbola, a fehér lyuké az alsó (azaz r=0).
Megjegyzem, hogy Minkowskiban a jobb félnegyedben a hipebola a kőr a térben, a felső negyedben meg a hiperbola a kőr az időben.
De a K-Szekeresben mindkét hipebola kőr a térben.