Egy laikus kérdés ami,foglalkoztat

[Zsolt68]

ha valakiből a világvonalára merőleges geodetikusokat állítunk, akkor, ezek az összes többi világvonalat is merőlegesen fogják-e metszeni?

Ehhez meg kell adnod a merőlegesség definícióját.

[srudolf]

Nem értem pontosan amit kérdezel, de lehet, hogy igazad van a térszerű geodétikusokkal.
Rindler koordinátázásban legyek egymás után a 2, 3, 4 számokkal jelőlt világvonalon állandó sajátgyorsulással álló megfigyelők.
A 2-3 és a 3-4 hiperbola távolsága azonos. Az ω jelőlt radiális radiális egyenesek az egyidejűségi síkok, ez a Rindler sajátidő a világvonalak mentén.

Ahogy nulla Rindler sajátidőből egyszerre elinduló gyorsuló megfigyelők haladnak a világvonalukon, metszve az egyidejűségű sikokat, a végtelenig egyforma távolságba maradnak.

Ha a Rindller téridőt átrajzoljuk Minkowkira (transzfomáció Rindle koordinátákról Minkowsira), akkor a zöld radiális egyenesek, valószinüleg geodétikusak lesznek és minden eseményben merőlegesek a minden gyorsuló világvonalra. (emlékesztető: a az állandó gyorsulásos ikerparadoxon az utazó rendszeréből ábrázolva- nem Lorentz trafó, csak síma koordináta trafó)

[Zsolt68]

Minkowskiban ha kétszer metszi, az csak annyit jelent, hogy a megfigyelt megfigyelő gyorsul.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e4/Lorentz_transform_of_world_line.gif

Lorentz_transform_of_world_line.gif (165.64 KiB) Megtekintve 626 alkalommal.

Ezen az animáción van olyan pillanat, hogy az x=0 kétszer is metszi a mozgó objektum világvonalát.
Persze ez nem jó példa, mert a mozgó pontsor mi magunk vagyunk. De képzeljünk el egy ezzel párhuzamosan mozgó pontsort.

[srudolf]

Nem érted azt, hogy mi a térszerű és az időszerű?
A kép egy időszerű világvonalt ábrázol.

[Zsolt68]

A kép egy időszerű világvonalt ábrázol.

Hirtelen csak ezt a képet találtam. (Oda is írtam, hogy ez nem jó példa.)

Térszerű az, aminek az idő koordinátája állandó. De azt csak úgy tudná többször metszeni, ha időben visszafordulna. Tudomásom szerint a specrel keretei között ez nem megy, még gyorsuló megfigyelők esetén sem.


Viszont az jutott eszembe: Legyen egy relativisztikus sebességű harmonikus oszcillátor. Milyen anharmonikus torzítást tapasztalunk a relativisztikus sebesség miatt?
(A protonba zárt kvarkok tudtommal relativisztikus sebességgel nyüzsögnek.)

[Zsolt68]

Specrelben a távolság invariáns minden megfigyelő számára. Nem tudja kétszer átdöfni.

A kérdésem viszont görbült téridőre vonatkozott.
Lehetséges olyan eset a valóságban, hogy a távolság nem egyértelmű?
És ha van ilyen, akkor például egy elektromos töltés hogyan hat egy másik elektromos töltésre?

[Zsolt68]

a térbeli távolságot ezzel a konstukcióval kell definiálni, másképp nincs értelme.

DGy is ezt mondta, hogy nincs értelme a kérdésnek.
De akkor két elektron hogyan hat egymásra? Milyen erővel, és egyáltalán?

[Zsolt68]

bár annak idején már olvastad

Erős túlzás olvasásnak nevezni. Bambán bámultam a betűket egy évvel ezelőtt. Most már valamennyit értek is belőle.

Görbült téridőben a deriválásokat kovariáns deriválásokra kell cserélni.

Na itt elakadtam:
[math]D_\mu \Phi = \partial_\mu \Phi - i A \Phi
Hogy kerül a csizma az asztalra?
A kovariáns deriváltba bejön egy másik mennyiség. Ráadásul 90 fokkal elforgatva.

Az rendben van, hogy ez egy definíció. És azért így, mert így kijön a mértékinvariáns transzformáció.
És mégsem értem.

(Még mindig keresem azt a bizonyos mondatot Susskind előadásaiban, amiben arra utalt, hogy a négyespotenciálnak valami köze van a metrikához.)


Kiegészítés:
Ez is olyan lehet, mint Newton törvényei és az inerciarendszer. Együtt lehet definiálni őket. Összetartoznak.
Ezek szerint a töltés elválaszthatatlan a négyespotenciáltól.

[G.Á]

Ha a kovariáns deriválással kapcsolatos kérdésed van, akkor a már leírtak értelmezésén kívül javaslom például ezt az előadást:
https://www.youtube.com/watch?v=nEaiZBbCVtI

[rasta27]

http://www.urvilag.hu/article.php?id=8169
Egy brit kísérleti műhold sikeresen tesztelte a módszert, amit egyszer majd az űrszemét eltakarítására is be lehet vetni.

Űrszemét eltávolítás kapcsán érdekel, hogy beválhatna egy azonos mágneses töltésű, taszításon alapuló módszer erre a célra tervezett CubeSatelit sorozattal?
Feltételezve, hogy a rendszer működőképes, bökkenő lehet a magasabb keringési pályán levő eszközökkel való ütközés vagy egyéb változó?