Egy laikus kérdés ami,foglalkoztat

[Zsolt68]

Csak az egyidejű események távolságának van értelme.

A nyuszi két különböző fülén lévő események nincsenek egymás fénykúpjában, tehát nem lehetnek hatással egymásra.
Kimondható ez általánosságban, hogy nincsenek egymásra hatással, akiknek a távolsága nem értelmezhető?
Valószínűleg nem.
Például az egyik nyuszifül legyen hólyagos. Időszerűen mégis körbe lehet menni.

[Zsolt68]

Az univerzum viszont eléggé síknak tűnik. Ez nem is csoda, hiszen a csillagok között óriási űr tátong. A tér nincs kitöltve hézagmentesen anyaggal.
A mindent kitöltő sötét energia pedig eléggé híg. Ha sűrűbb lenne, már rég szétdobta volna az univerzumot.

Tévedtem, bocsánat.
Az univerzum igenis hézagmentesen ki van töltve anyaggal.
Egyrészt klasszikus mezőkkel, made by Faraday. Másrészt legalább kvantált Higgs-mezővel.
Az előbbi azonban olyan híg, hogy a térgörbítő hatása aligha mérhető ki.
És az is kérdéses, hogy a görbítő-képességet a mező vagy a forrás rovására írjuk - rovás írással.
Persze egy erős mágnes közelében talán érdemes lenne méricskélni, hogy a térerősség térbeli változásával hogyan változik a görbületi sugár. Azt nem mondom, hogy egyszerű mérés, de Haas vannak jó ötletek.

[=^.^=]

De olyat, hogy egyazon időpontomból indított 2 különböző térszerű geodetikus is metsze a másik világvonalát (nem feltétlen ugyanazon pontban, tehát ugyanazon eseménynél), vagy egy geodetikus kétszer is metsze, ilyet még nem láttam.

Az előbbi már Minkowskiban is van, az utóbbi meg tippem szerint nem áll elő, egy térszerű geodetikus bármely 2 pontja térszerű, egy időszerű vonal 2 pontja meg időszerű eseménypár.

Vegyünk egy téridőt, amin van egy időeltolási szimmetria. (Azaz: néhány objektum rudakkal fix távolságra kimérve egymástól, és mindenki konstans sajátgyorsulást érez. Pl: [...], lapos téridőben egy körhintán az emberek világvonalai, [...], Schw FLY mellett egy álló űrhajóban az emberek stb)

Igaz-e, hogy léteznek Toldi-féle geodetikus térszerű irányok, azaz: ha valakiből a világvonalára merőleges geodetikusokat állítunk, akkor, ezek az összes többi világvonalat is merőlegesen fogják-e metszeni?
Igaz-e, hogy a fény (amely a téridőben egy fényszerű geodetikus) 3-pályája egy ilyen térszerű Toldi-geodetikus?

[szerkesztve]

[Zsolt68]

ha valakiből a világvonalára merőleges geodetikusokat állítunk, akkor, ezek az összes többi világvonalat is merőlegesen fogják-e metszeni?

Ehhez meg kell adnod a merőlegesség definícióját.

[srudolf]

Nem értem pontosan amit kérdezel, de lehet, hogy igazad van a térszerű geodétikusokkal.
Rindler koordinátázásban legyek egymás után a 2, 3, 4 számokkal jelőlt világvonalon állandó sajátgyorsulással álló megfigyelők.
A 2-3 és a 3-4 hiperbola távolsága azonos. Az ω jelőlt radiális radiális egyenesek az egyidejűségi síkok, ez a Rindler sajátidő a világvonalak mentén.

Ahogy nulla Rindler sajátidőből egyszerre elinduló gyorsuló megfigyelők haladnak a világvonalukon, metszve az egyidejűségű sikokat, a végtelenig egyforma távolságba maradnak.

Ha a Rindller téridőt átrajzoljuk Minkowkira (transzfomáció Rindle koordinátákról Minkowsira), akkor a zöld radiális egyenesek, valószinüleg geodétikusak lesznek és minden eseményben merőlegesek a minden gyorsuló világvonalra. (emlékesztető: a az állandó gyorsulásos ikerparadoxon az utazó rendszeréből ábrázolva- nem Lorentz trafó, csak síma koordináta trafó)

[Zsolt68]

Minkowskiban ha kétszer metszi, az csak annyit jelent, hogy a megfigyelt megfigyelő gyorsul.

Lorentz_transform_of_world_line.gif

Ezen az animáción van olyan pillanat, hogy az x=0 kétszer is metszi a mozgó objektum világvonalát.
Persze ez nem jó példa, mert a mozgó pontsor mi magunk vagyunk. De képzeljünk el egy ezzel párhuzamosan mozgó pontsort.

[srudolf]

Nem érted azt, hogy mi a térszerű és az időszerű?
A kép egy időszerű világvonalt ábrázol.

[Zsolt68]

A kép egy időszerű világvonalt ábrázol.

Hirtelen csak ezt a képet találtam. (Oda is írtam, hogy ez nem jó példa.)

Térszerű az, aminek az idő koordinátája állandó. De azt csak úgy tudná többször metszeni, ha időben visszafordulna. Tudomásom szerint a specrel keretei között ez nem megy, még gyorsuló megfigyelők esetén sem.


Viszont az jutott eszembe: Legyen egy relativisztikus sebességű harmonikus oszcillátor. Milyen anharmonikus torzítást tapasztalunk a relativisztikus sebesség miatt?
(A protonba zárt kvarkok tudtommal relativisztikus sebességgel nyüzsögnek.)

[Zsolt68]

Specrelben a távolság invariáns minden megfigyelő számára. Nem tudja kétszer átdöfni.

A kérdésem viszont görbült téridőre vonatkozott.
Lehetséges olyan eset a valóságban, hogy a távolság nem egyértelmű?
És ha van ilyen, akkor például egy elektromos töltés hogyan hat egy másik elektromos töltésre?

[Zsolt68]

a térbeli távolságot ezzel a konstukcióval kell definiálni, másképp nincs értelme.

DGy is ezt mondta, hogy nincs értelme a kérdésnek.
De akkor két elektron hogyan hat egymásra? Milyen erővel, és egyáltalán?