Képződnek-e új agysejtek felnőtt korban?

Molekuláris biológiától az ökológiáig.

Képződnek-e új agysejtek felnőtt korban?

HozzászólásSzerző: api » 2018.04.13. 00:33

api
 
Hozzászólások: 1039
Csatlakozott: 2014.12.16. 18:05
Has thanked: 151 times
Been thanked: 264 times
Név: Albert Péter

Re: Képződnek-e új agysejtek felnőtt korban?

HozzászólásSzerző: G.Á » 2018.04.13. 16:38

Azonfelül, hogy ez egy nyitott kérdés, valójában sokkal alapvetőbb kérdéseket is fel lehet tenni a biológiában, akár sejtek/szövetek szintjén is.
Néhány probléma, amit szerintem ezzel kapcsolatban is érdemes volna tisztázni:

1)Az egyik fontos kérdés, hogy hogyan történik a sejtek növekedésének és osztódásának az összehangolása, vagyis annak a mechanizmusnak a megismerése, amely révén az adott sejt "el tudja dönteni", hogy elegendő méretűre növekedett, hogy az osztódás biztonságosan kivitelezhető legyen.

Az eukarióta sejtek esetén ismert, hogy a sejtosztódási ciklusukon belül van egy "ellenőrzési pont" (https://academic.oup.com/neurosurgery/article/54/3/692/2740167).
A mitózis csak akkor indul be, ha előre rögzített feltételek maradéktalanul teljesülnek.
A sejtnek elegendő energiával kell rendelkeznie, funkcionálisan egészségesnek kell lennie, és a megfelelő külső jeleket kell megkapnia, mielőtt elindul a sejtosztódás. Ha az osztódás folyamata elindult, az teljesen irreverzivibilis.
A folyamat szempontjából fontos fehérjék (ciklinek, CDK-k) együttese a sejten belüli információknak nagyon széles spektrumára reagál egyidejűleg (pl: a kromoszómák megkettőződésének befejezésénél, illetve az esetleges DNS-sérülések esetén).

Adott fehérjék működését befolyásolva nagyon nagy, vagy nagyon kisméretű sejtek alakulhatnak ki az adott szövetben.
(http://jcs.biologists.org/content/116/24/4883)


2) Ennél is érdekesebb a szöveten belüli kommunikáció problémája.
Külön érdekes kérdés, hogy az idegrendszerben, ahol az egyes sejtek növekedési irányai fontosak lehetnek, milyen mértékben lényeges a növekedő sejtek kommunikációja, illetve ez hogyan történik.
Ezzel kapcsolatban talán külön is érdemes megemlíteni azt a problémát, ami a sejtek közötti "ultragyenge fotonemisszió"-t mint biológiai kommunikációs lehetőséggel kapcsolatos. Sajnos ennek az irodalmában "biofoton" néven nagyjából azonos arányban találhatóak komolyan vehető, és ezoterikus cikkek, és a kísérleti adatok egy része sem egyszerűen reprodukálható.
(https://ac.els-cdn.com/S0079610710000660/1-s2.0-S0079610710000660-main.pdf?_tid=2d5a2c73-7f39-441b-8674-65e4370f262d&acdnat=1523629894_26ed2cfad12dea7299b54f663649ebae)
(https://pdfs.semanticscholar.org/0415/ce7863b64fb2412ed196c7995eba6a3f9eff.pdf)
G.Á
 
Hozzászólások: 1087
Csatlakozott: 2016.12.25. 15:27
Has thanked: 57 times
Been thanked: 294 times


Vissza: Asztrobiológia, biológia

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég

cron