Köldökzsinór

A fórum működésével kapcsolatos észrevételek, kérdések, panaszok, javaslatok.

RE: Köldökzsinór

HozzászólásSzerző: Zsolt68 » 2019.07.23. 10:25

Tehát az eddigi egyenletek:
[Renderelés ... R = b = 2 \cdot \alpha \cdot G]
[Renderelés ... \alpha \cdot G = b^3 \cdot \omega^2]
[Renderelés ... J = ( 1 - \alpha ) \cdot b^2 \cdot \omega]

Kiküszöböljük [Renderelés ... \omega] és [Renderelés ... b] változókat.
Rendezés után:
[Renderelés ... J = \sqrt{2} \cdot ( 1 - \alpha ) \cdot \alpha \cdot G]
Ennek a szélsőértéke [Renderelés ... \alpha = 1/2]

Ezt visszahelyettesítve:
[Renderelés ... J = ( 1 - \alpha ) \cdot \sqrt{ \alpha \cdot G \cdot b}]

[Renderelés ... J_{max} = \dfrac{ \sqrt{ G \cdot b } }{2 \cdot \sqrt{2} }]

[Renderelés ... a = \dfrac{J}{M \cdot c}]

Önkényesen: [Renderelés ... M = 1], [Renderelés ... G = 1], [Renderelés ... c = 1]
[Renderelés ... a_{max} = \dfrac{1}{2} \cdot \sqrt{\dfrac{b}{2}}]
Zsolt68
 
Hozzászólások: 769
Csatlakozott: 2017.05.21. 20:50
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 376 times
Been thanked: 16 times
Név: Zsolt68

RE: (k)Öldökzsinór

HozzászólásSzerző: Zsolt68 » 2019.07.26. 07:30

Önkényesen: [Renderelés ... M = 1], [Renderelés ... G = 1], [Renderelés ... c = 1]
[Renderelés ... a_{max} = \dfrac{1}{2} \cdot \sqrt{\dfrac{b}{2}}]

Ez egy erősen eltúlzott felső becslés, mivel egy csillag anyaga nem szokott Kepler szerint keringeni, hanem az alatta lévő rétegekre támaszkodik.
Elvileg valamennyi járulékot adhatna a központi tömeg pörgése is. De mivel az már az eseményhorizont alatt van, pontszerűnek feltételezzük.

Van azonban egy apró probléma, mert epszilon távolsággal a horizont felett nem lehet álldogálni, de még keringeni sem.
Ezt a problémát az átmeneti állapot bevezetésével orvosoljuk. Ugyanis a dinamika ismeri a pillanatnyi mozgás és a pillanatnyi nyugalom fogalmát, mármint haladó szinten. Például egy inga a felső holtponton a pillanatnyi nyugalom állapotában van. Tehát a fent említett számítás egyetlen pillanatban érvényes, mielőtt a keringő külső tömeget az eseményhorizont elnyelné. Hasonló módszerrel végig lehetne számolni a csillag összeomlásának dinamikáját, ahogy az anyag összeomlása következtében az eseményhorizont egyre növekszik - de az a számítás már nem lenne igaz ilyen formában. Tulajdonképpen ez a számítás sem igaz, hanem egy felső becslés.

Sanyi_Laci írta:Hmmm..
Nem is olyan kicsi az impulzusmomentum. Jó nagy a sugár...

Sajnos a Nap még nem fekete. Legalább 3x nagyobb tömege kellene legyen, és akkor én sem írkálnék hülyeségeket ide.
Viszont a számításaim szerint a nagyobb lyukak kevésbé Kerregnek.
Zsolt68
 
Hozzászólások: 769
Csatlakozott: 2017.05.21. 20:50
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 376 times
Been thanked: 16 times
Név: Zsolt68

Re: Köldökzsinór

HozzászólásSzerző: István » 2019.08.01. 05:08

Egy táguló, inflálódó univerzumban élünk (látszólag). Képzeljünk el egy zsugorodó, szűkülő univerzumot. Minden kisebbedik, a távolságok, méretek, atomok, molekulák, méterrudak, egyszóval minden. Mit látna vagy érezne ebből egy ott lakó? Szerintem semmit. A relativitás ott is relativitás lenne, a c szintén c, és ha belenézne a távcsövébe, akkor éppúgy felfedezné a Doppler effektust, vörös eltolódást, mint itt, vagyis a tágulást, expanziót.
Visszatérve a fekete lyukakhoz, egy általunk lyuknak definiált helyen lakó értelmes lénynek szintén ugyanaz a világ tárulna a szeme elé, mint itt nálunk. Az atomok, molekulák ugyanazok, mint itt, méterrudak, vörös eltolódás, c stb.
Van erre cáfolat?
István
 
Hozzászólások: 140
Csatlakozott: 2016.05.20. 04:55
Has thanked: 18 times
Been thanked: 4 times
Név: M István

Re: Köldökzsinór

HozzászólásSzerző: rasta27 » 2019.08.03. 16:23

Avatar
rasta27
 
Hozzászólások: 476
Csatlakozott: 2015.02.24. 18:37
Tartózkodási hely: Kalocsa
Has thanked: 147 times
Been thanked: 26 times
Név: Kiss Dávid

Re: Köldökzsinór

HozzászólásSzerző: István » 2019.08.08. 05:53

Egy egyszerű kísérlet sorozat:
Egy méterrúd zuhan a fekete lyuk felé hosszanti irányban. Rá van szerelve egy lézeres távolságmérő, amivel a rúd hosszát mérjük. Ugyanannak a rúdnak mérjük a hosszát, ha elfordítjuk 90 fokkal és lapjával esik.
Most mérjük a rudak hosszát a Földön, az egyik esetben függőleges, a második esetben vízszintes helyzetben levő rúdét.
Árapály van itt is.
Kíváncsi vagyok a mérési eredményekre, a deltákra.
István
 
Hozzászólások: 140
Csatlakozott: 2016.05.20. 04:55
Has thanked: 18 times
Been thanked: 4 times
Név: M István

Re: Köldökzsinór

HozzászólásSzerző: István » 2019.08.24. 05:26

Van a sima gravitáció és vannak a gravitációs hullámok. Ugyanaz másképp megfogalmazva, van a sima árapály és van az árapályváltozás. Ezt az utóbbit látjuk a Föld, Hold viszonylatában, mint a tengeren is jelentkező apályt és dagályt. Ami nem más, mint az energia áramlás megnyilvánulása, éppúgy, mint a gravitációs hullámoknál a méretek változása, amit a LIGO-val észlelünk. Ez tulajdonképpen a Föld, Hold rendszer, valaha szerzett energiájának a fokozatos leadása, kisugárzása gravitációs hullámok formájában. Ha jól értelmezem, ennek az energiavesztésnek az eredménye, hogy a Hold lassan távolodik a Földtől. Ennek a Nap, Föld kombinációjában is így kéne lenni, ha más hatások nem lépnek fel. Vagyis nem be spirálozás a Napba, gravitáció hatására, hanem gravitációs hullámok kisugárzása és lassú távolodás. A fekete lyukaknál azt hiszem szintén így van. Nem tudom, jól gondolom e, de ez összhangban van a már korábban említett kuszkuszos példával, vagyis a minden, mindentől való távolodással, expanzióval. :?:
István
 
Hozzászólások: 140
Csatlakozott: 2016.05.20. 04:55
Has thanked: 18 times
Been thanked: 4 times
Név: M István

Re: Köldökzsinór

HozzászólásSzerző: István » 2020.01.11. 06:03

István írta:Egy méterrúd zuhan a fekete lyuk felé hosszanti irányban. Rá van szerelve egy lézeres távolságmérő, amivel a rúd hosszát mérjük. Ugyanannak a rúdnak mérjük a hosszát, ha elfordítjuk 90 fokkal és lapjával esik.
Most mérjük a rudak hosszát a Földön, az egyik esetben függőleges, a második esetben vízszintes helyzetben levő rúdét.
Árapály van itt is.
Kíváncsi vagyok a mérési eredményekre, a deltákra.

Hogyha az árapályról (spagettizálódás) beszélünk, azt hiszem hibásan, különválasszuk a teret és a méterrudat, (matériát) pedig az a tér elválaszthatatlan része. Hiába csűrjük csavarjuk vagy görbítjük a teret a méterrúd nem tud arról, hogy ő elszenvedett e méret változást, hacsak valaki távolról nem szól neki. Megmarad méterrúdnak, ami pontosan egy méter, vízszintesen is meg függőlegesen is.
István
 
Hozzászólások: 140
Csatlakozott: 2016.05.20. 04:55
Has thanked: 18 times
Been thanked: 4 times
Név: M István

Re: Köldökzsinór

HozzászólásSzerző: István » 2020.01.29. 04:17

Sanyi_Laci írta:
István írta:Persze, mint ahogy a vasúti sínek is közelednek egymáshoz a távolban.

Nem, nem úgy. Hanem úgy, hogy rendesen, valóban közelebb lesznek.

Gondolj már bele. Helyezd el a kuszkuszokat gömbszimmetrikusan, egyenlő távolságra a fekete lyuktól, aztán engedd el őket egyszerre.
Ugyebár ezek a kuszkuszok mind egyformán fognak esni. Minden pillanatban egy gömbfelület mentén helyezkednek el. Csakhogy ez a gömb egyre kisebb és kisebb, mert ennek a gömbnek a sugara éppen az az r paraméter, ami mentén esnek befele a kuszkuszok.

Vákuum-fekete lyukból nem lesz táguló szalonna.


Rendben, de hozzánk közelebbre is elhelyezhetjük az eseményt. Vegyünk két kuszkusz szemcsét, az egyik az északi sark felett, a másik meg a déli felett van és szabadeséses, nyugalmi állapotban, vagyis semmiféle erők nem hatnak rájuk. Akkor nem ők, hanem a Föld, pontosabban a Föld felülete gyorsul feléjük, mégpedig 1G-vel. Érdekes módon mindkét kuszkusz irányába egyformán. Ez a görbült tér "csodája". Hasonló a helyzet a fekete lyuknál is, csak ott nehéz, vagy nem lehet egy felülethez fixálni a kuszkuszok helyzetét.
Szerintem, térgörbület = gravitáció = árapály.
István
 
Hozzászólások: 140
Csatlakozott: 2016.05.20. 04:55
Has thanked: 18 times
Been thanked: 4 times
Név: M István

Re: Köldökzsinór

HozzászólásSzerző: István » 2020.01.29. 06:21

István írta:Szerintem, térgörbület = gravitáció = árapály.

Az m(matéria) = egy adott térgörbületet elérő mérték egyik megjelenési formája.
Sőt, a fotontól kezdve, fekete lyukakon át az anyagig, minden a térgörbület "megjelenési formája".
A Világ nem áll semmi másból, csak a tér inhomogén görbületéből.

Na, most hülyültem meg teljesen! :roll:
István
 
Hozzászólások: 140
Csatlakozott: 2016.05.20. 04:55
Has thanked: 18 times
Been thanked: 4 times
Név: M István

Re: Köldökzsinór

HozzászólásSzerző: István » 2020.01.30. 00:52

Ha két fekete lyuk egyesül és elveszíti össztömegének egy részét, ami kisugárzódik gravitációs hullámok formájában, akkor tekinthetünk az anyagra, tömegre, mint térgörbületre is. Mert hát a térgörbület nem más mint gravitáció. Így már mindent leegyszerűsíthetünk az egyes, különböző mértékű térgörbületek egymással való kombinációjára, ahol talán a foton lehet az alap, egyféle térgörbület etalon, abszolút érték. Az anyag, kvarkoktól kezdve, protonokon, neutronon át minden másig meg a térgörbületek különféle kombinációja és azok halmaza. Vagyis, mindennek alapja a tér és az azt különböző mértékben meggörbítő energia. Talán a magfúziónál kisugárzott energiát is le lehet írni hasonlóan mint a fekete lyukak egyesülésénél keletkező gravitációs hullámok energiáját?
István
 
Hozzászólások: 140
Csatlakozott: 2016.05.20. 04:55
Has thanked: 18 times
Been thanked: 4 times
Név: M István

ElőzőKövetkező

Vissza: Technikai kibeszélő

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég