Életre alkalmatlan szuperföldek?

[Banzai]

Talán a hírek rovatba kellett volna tennem, de jobban kapcsolódik az asztrobiológiához. Mindenesetre érdemes rajta elgondolkodni...

Ha­lott vi­lá­gok le­het­nek a szu­per­föl­dek
Super-Earths' may be dead worlds: Being in habitable zone is not enough
"Egy új modellszámítás szerint ha egy bolygó nem elég kicsi, nagy valószínűséggel akkor is alkalmatlan lesz bármilyen létforma hordozására, ha egyébként központi csillagának ún. lakhatósági zónájában kering.

Az elmúlt 20 év során a más csillagok körül keringő földszerű bolygók keresése jelentősen felgyorsult, az utóbbi években főleg a Kepler-űrtávcső megfigyeléseinek köszönhetően. A Keplerrel, de a földfelszíni távcsövekkel végzett észlelések alapján is a kutatók számos olyan planétát detektáltak, melyek első pillantásra sok hasonlóságot mutathatnak a Földdel. Közülük néhány ráadásul csillagának ún. lakhatósági zónájában kering, abban a régióban, ahol egy kőzetbolygó felszínén a víz sokáig folyékony állapotban létezhet. Ezek elsődleges célpontjai azon kutatásoknak, melyek az élet Földön kívüli jeleit keresik. Egy csoport most azt vizsgálta, hogy miként keletkeznek ezek a bolygók, és eredményeik szerint a korábban gondolttal ellentétben sokuk tulajdonságai nem is megfelelőek az általunk ismert létformák számára. Az találták, hogy azok a planéták, melyek kisebb mag körül növekedtek, alkalmasak lehetnek az élet számára, míg a nagyobb objektumok inkább mini neptunuszokká fejlődnek, vastag és valószínűleg teljesen steril atmoszférával.


(Forr: NASA / H. Lammer)

[Banzai]

Nem látom be, az óriási felszíni nyomás miért zárná ki az élet lehetőségét. A struktúrák szépen átveszik ezt a nyomást, és nem lesz semmi bajuk a tőle. Egy zacskó vizet nagy nyomásnak teszünk ki: a benne levő víz átveszi a nyomást, nem lesz semmi baja.

Nyilván itt nagyságrendekkel nagyobb nyomásra gondolnak, bár ugye tudjuk, hogy a Mariana-árok mélyén úgy 11km-es vízoszlop nyomása alatt is vígan elvannak bizonyos élőlények...

[laikus]

Üdv mindenkinek!

Aránylag kevés szó esik a tektonika szerepéről ha az életre alkalmas bolygókról beszélünk. Szerintem nélküle nehéz elképzelni hosszútávon, magasabb rendű élet megmaradását. Tektonikára ebből a szempontból mint az újrahasznosítás, biológiai körforgás egyik de talán legalapvetőbb motorjára tekinthetünk. Nélküle az élethez szükséges ásványok szépen lassan szeparálódnának, a tavak sókoncentrációja nőne a szárazföldről meg minden vízben oldódó anyag előbb utóbb a tengerben kötne ki. Persze ha az időjárás a mostani Földi rendszerhez hasonlóan működne?! Kérdés, lenének e szárazföldek? Az a gyanúm, hogy hosszú távon az újrahasznosításnak tökéletesnek (vagy szinte tökéletesnek) kell lenni a magasabb rendű élet hosszútávú fennmaradásához, ugyanis ha csak egy kis defekt lenne ezen a körforgáson akkor belátható időn belül elfogyna a nyersanyag az élet állandó újratermelődéséhez és felhalmozódna pl. a tengerek üledékében. Nem tudom, hogy ezt az újrahasznosítást meg tudja e oldani, vagy helyettesíteni tudja e maga az élet (flóra, fauna)?
Ha a Marsot valamikor élővé szeretnénk tenni (vagy reszuszcitálni) ami szerény véleményem szerint reménytelen dolog, akkor ezt a problémát is meg kéne oldani sok mással együtt. A másik dolog, hogy egy tektonika nélküli égitesten mint pl. az Európa, fenn maradhat e az élet még ha van is elég víz, építőanyag és energiaforrás...?

laikus

[Banzai]

A másik dolog, hogy egy tektonika nélküli égitesten mint pl. az Európa, fenn maradhat e az élet még ha van is elég víz, építőanyag és energiaforrás...?

Az Európán ugyan nincs a földi értelemben vett tektonika, de nagy valószínűséggel ott is heves mélytengeri vulkanikus folyamatok zajlanak, amelyek biztosítani tudják a folyamatos energia utánpótlást és a friss ásványi anyagok felszínre kerülését.

És igazad van, az hogy adott bolygó tektonikusan, vulkanikusan aktív legyen, az nagyon fontos az élet szempontjából.
PL, azokban az időszakokban amikor a Föld teljes mértékben eljegesedett (hógolyó föld - kb. 716millió évvel ezelőtt), a vulkanizmus volt az egyetlen ami megteremtette a lehetőséget a kiolvadáshoz és szárazföldi evolúció virágzásához. Ha nem lett volna akár végleg Hoth (Birodalom visszavág) bolygó maradhattunk volna.

[laikus]

Nincs elég ismeretem a témában, de azt hittem "vulkanizmus" a tektonika következménye..?! Persze csak ha a lávát köpködő tűzhányókat értjük ez alatt. Más mozgásokat, átrendeződéseket simán el tudok képzelni.

[Banzai]

Nincs elég ismeretem a témában, de azt hittem "vulkanizmus" a tektonika következménye..?! Persze csak ha a lávát köpködő tűzhányókat értjük ez alatt. Más mozgásokat, átrendeződéseket simán el tudok képzelni.

Ezek nagyon közel álló fogalmak. A tektonika, más néven szerkezeti földtan, illetve szerkezetföldtan általánosabb értelmében a geológia egyik, a földkéreg mozgásaival, azok okaival és eredményeivel foglalkozik. Ilyen értelemben a vulkanizmus szorosan kapcsolódik hozzá, tehát jól gondoltad. A Földön és az Európán más fajta szerkezeti mozgások és energiaforrások okozzák a vulkanizmust. Nálunk elsősorban a föld belsejében történő rádioaktív bomlások biztosítják azt az energiát, amely mozgásban tartja a földkérget. Ez az ok az Európán is jelen lehet, de ott a fő mozgató erő a Jupiter által kifejtett gravitációs 'gyúrás'. Például nem gondoljuk hogy az Európán a földihez hasonló tektonikus lemezek lennének. De a vulkanizmus(mélytengeri) szinte biztos hogy ott is jelen van.

[api]

https://www.origo.hu/tudomany/20230324-kiderult-miert-nem-talalkoztunk-eddig-foldonkivuliekkel-a-valasz-ijesztobb-mint-hittuk.html?utm_source=gphirek.origo.hu&utm_medium=referral&utm_campaign=ott_a_01_n

https://academic.oup.com/mnras/article-abstract/520/1/761/6750237?redirectedFrom=fulltext&login=false#no-access-message

A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban megjelent új kutatás számítógépes szimulációk segítségével kimutatta, hogy a Naprendszeren túli bolygók és holdjaik közötti ütközések valójában gyakoriak lehetnek, ami katasztrofális lehet a bolygókon kialakuló élet számára. Bár a csillagászok még nem észleltek kétséget kizáróan exoholdakat, a tudósok arra számítanak, hogy sok ilyen égitest van az univerzumban.

Az új szimulációban a gazdabolygójuktól eltávolodó, destabilizálódott holdak végül összeütköztek bolygójukkal, a kozmikus katasztrófa pedig hatalmas porfelhőket eredményezett.

Ezek a porfelhők infravörös tartományban izzottak, mivel a csillag fénye megvilágította és felmelegítette őket. Körülbelül 10 000 évig világítottak, majd elhalványultak, ami csillagászati értelemben véve nagyon rövid idő.

A NASA Wide-field Infrared Survey Explorer űrteleszkópjának megfigyelései arra utalnak, hogy minden csillag életében egyszer bekövetkezik egy ilyen esemény. Valószínűsíthető, hogy ezek a porkibocsátások a bolygók és holdjaik közötti ütközésekből származnak. Mivel azonban ezek a porfelhők rendkívül rövid életűek, a csillagászok csak körülbelül egy tucatot figyeltek meg belőlük.