Zsolt offtopikja

A fórum törzse, az érdeklődök kérdéseinek színhelye.

Re: Zsolt offtopikja

HozzászólásSzerző: liederivative » 2022.06.20. 13:13

https://newtonhiggs.wordpress.com/

Nehezen olvashatónak tartották, én is, ez változott (már nehéz tudnom, mi nehezen olvasható, annyit foglalkozom ilyen témákkal).
Ő, azt hiszem, ír fórumra, régebben is tette (de nem nevezhetem meg, ha magát nem nevezi meg). Nagyon hasznos, köszönet illeti őt. Nem végez tudománymetodológiai reflexiót arra, amit csinál.
liederivative
 
Hozzászólások: 197
Csatlakozott: 2015.01.11. 01:30
Has thanked: 2 times
Been thanked: 46 times

RE: Zsolt offtopikja

HozzászólásSzerző: Zsolt68 » 2022.06.20. 16:30

liederivative írta:Megint töröltél, és én nem olvastam rendesen végig.

Nézzük meg az egyik Pauli-mátrixot:
[Renderelés ... \begin{matrix}
0 & 1\\
1 & 0
\end{matrix}]


Ez egy operátor, amely szorzásra való. És ha mégsem?
Diagonizálva:
[Renderelés ... \begin{matrix}
-1 & 0\\
0 & 1
\end{matrix}]


Tegyük fel, hogy az első sor a szorzás, a második sor pedig az eltolás (mint fiktív extra dimenzió). Még átgondolom...
Zsolt68
 
Hozzászólások: 866
Csatlakozott: 2017.05.21. 20:50
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 415 times
Been thanked: 17 times
Név: Zsolt68

Re: Zsolt offtopikja

HozzászólásSzerző: liederivative » 2022.06.20. 18:41

Az "extra dimenziók" érdekeltek.
Szépen kérlek, próbáld megérteni, amit a fibrált nyalábokról írtam, kibontom, ha szükséges.

Ha van egy tered, és minden pontjának van egy belső szerkezete, mondjuk Calabi-Yau-sokaság, akkor azt úgy írhatjuk fel, hogy a (szóban forgó) Calabi-Yau-sokaságot ráképezzük a tér pontjaira, így egy CY-sokaság egy pont "fibruma".
Ha úgy gondoljuk, hogy a CY-sokaság fizikai értelemben releváns, akkor elismerjük a fizikai létezését, és a teret, amelyet már ismertünk, a pontok fibrumaival bővítjük, ontológiai értelemben is, vagyis komolyan vesszük.

A belső Hilbert-terek is így tekinthetők, és köthetők össze a téridővel, vagyis a QFT az SR-rel, "curved spacetime"-mal.

A magasabb dimenziókra, általában mint ilyen "fibrumonkénti bővítésre" érdemes gondolni, és így már "lehet Hilbert-tér a természetben". Ehhez természetesen kísérleti ellenőrzés tartozik, egy fizikai létező létezhet a fibrumokban, és ezt tesztelhetik (volt erre konkrét kísérlet a CERN-ben, SUSY és húrelmélet).

A pontonkénti fibrumok között lehet az elméleten belül logikai kapcsolat, amelynek fizikai jelentést tulajdoníthatunk (lehetnek összehangoltak a Hilbert-terek állapotai, ez megint csak a QG-hoz kiváló matematikai segítség).

These users thanked the author liederivative for the post:
Zsolt68
Rating: 11.11%
 
liederivative
 
Hozzászólások: 197
Csatlakozott: 2015.01.11. 01:30
Has thanked: 2 times
Been thanked: 46 times

Re: Zsolt offtopikja

HozzászólásSzerző: liederivative » 2022.06.20. 20:59

Említettem a CERN-kísérletet, amelyről egy dokumentumfilmből értesültem, vagyis értelmesen el tudok mondani róla valamit, de nem tudom pontosan visszaidézni.

A következő módon gondolkodtak az "extra dimenzók" méréséről.

Volt egy részecske, és feltételezték, hogy a fizikai tér, amelyben a részecske dinamikája leírható, nem a szokásos téridő, mi azonban abban mérünk.
Feltételezték, hogy a részecske "kimehet" egy irányban a megfigyelhető terünkből, és ekkor ott olyan szimmetria hat rá, esetleg úgy gerjesztődik, ami kiválóan magyarázható azzal, hogy a terünk nem 4d GR-téridő és a Standard Modell belső szimmetriái, hanem ennél gazdagabb.

Úgy gondolták, hogy a részecske, amikor eltűnés után visszatér, más tulajdonságokkal, más energiaszinttel rendelkezik majd, és azt a GR+SM képtelen magyarázni, mérni viszont ekkor lehet.

Negatív volt az eredmény.

Megjegyzem, most ezt már tudom is pontosan, hogy a gauge/gravity dualitásnál a "bulk" térideje a "boundary"-n definiált QFT-nél hasznos, mivel a részecskének gyakran feltételezik és használják a "bulk" belsejében való téridőben való dinamikáját,
de a "bulk" belsejét mi nem tudjuk megtapasztalni.

These users thanked the author liederivative for the post:
Zsolt68
Rating: 11.11%
 
liederivative
 
Hozzászólások: 197
Csatlakozott: 2015.01.11. 01:30
Has thanked: 2 times
Been thanked: 46 times

RE: Zsolt offtopikja

HozzászólásSzerző: Zsolt68 » 2022.06.22. 18:50

liederivative írta:Úgy gondolták, hogy a részecske, amikor eltűnés után visszatér, más tulajdonságokkal, más energiaszinttel rendelkezik majd, és azt a GR+SM képtelen magyarázni, mérni viszont ekkor lehet.

Kíváncsacsiskodok.

Találtam egy hasonló ábrát, és nem értem.
Kölcsönhatásban lévő részecske tömege nincs a tömeghéjon. Nem teljesül az energiamegmaradás? Vagy mégis mi folyik itt?
peak.jpg
peak.jpg (106.5 KiB) Megtekintve 1725 alkalommal.
(Elektronok és lyukak ütközésénél hasonló jelenséget tapasztaltunk. Persze jóval kisebb energián. Megpróbálom előásni a saját mérésu eredményeinket. Habár akkoriban még nem volt internet.)
Zsolt68
 
Hozzászólások: 866
Csatlakozott: 2017.05.21. 20:50
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 415 times
Been thanked: 17 times
Név: Zsolt68

Re: Zsolt offtopikja

HozzászólásSzerző: liederivative » 2022.06.23. 07:13

Semmit sem tudok erről az ábráról, és nem is vagyok kísérleti fizikus.
A "lyuk", az antirészecske?

A szimmetriához: elemi részecske az elemi kölcsönhatásokat megőrző szimmetriák egy irreducibilis reprezentációja, és a bázisvektorok az elemi részecske állapotait (amelyeknek különböző, mérhető tulajdonságai vannak) definiálják, a kvarkoknál viszont a bázisvektorok különböző elemi részek az állapotérben (máskor itt is egyetlen részecskéről beszélnek).
Az impulzusmomentum elemi rész-definiáló tulajdonság, általában azok a hullámfüggvények alkotnak részecske ekvivalencia-osztályt, amelyek impulzusmomentuma az elforgatási szimmetriákra invariáns.
Az oszcillátor-modell akkor merül fel, amikor az állapotokhoz több részecske tartozik, keletkeznek és eltűnnek, és ezek az állapotok a Hamilton-operátor sajátvektorai.

A kölcsönhatásokat, ahogy sugalltam, szintén szimmetriákhoz köthetjük, külső szimmetriák vannak, a belsők pedig a részecske állapotait változtatják meg. Az SU(3) csoport az erős kölcsönhatást írja le, ezt tudjuk.

A belső terek állapotainak összhangolásához: a kvantumgravitációnál egy Hausdorff-téren, mint bázistéren (vagyis nem sokaságon) a belső állapotterek tulajdonságai (így a bennük létező állapotok, az őket transzformáló ábrázolt csoportok) által generált topológiáról beszélhetünk, amelyek emergensen koordinátázást (konvencionális rész), és konnexiót metrikával adnak (sima struktúrát, kovariáns részt) a T_2 térre, miközben ez egy QFT, ahol ezek a pontonkénti Hilbert-terek egymástól az elméleten belül formalizmussal leírhatóan függnek. Így a külső téridő szimmetriáit redukáljuk az "infinitezimálisan sűrű" kvantumrendszerek tulajdonságaira, és azok valamilyen matematikai módon leírt "összehangoltságára".
Az összehangolás lehetőséget ad arra, hogy tenzorszorzattal is összekössük a tereket és az állapotokat (összefonódás), ami már az AdS/CFT-hez, és a Susskind-Maldacena-korrespondenciához vezet (ER=EPR), és a Reeh-Schlieder-tulajdonsághoz hasonló tétel, és az összefonódás entrópiája számítható.
A fibrumok lehetnek bonyolultabbak is, és összefonódás nélküli összehangolással is (vagy azzal, AdS/QCD) a Mass Gap megoldható (nagyon sok mindent lehet csinálni, rengetegféle csatolás definiálható így).
https://www2.yukawa.kyoto-u.ac.jp/~tada ... CERNEE.pdf

Sok szó esett a spinről, és azt a Galilei-csoporthoz köthetjük nemrelativisztikus esetben.
A globális és lokális szimmetriákról most nem esett szó, emergens téridő esetében ez a fogalompár bonyolulttá válik.
liederivative
 
Hozzászólások: 197
Csatlakozott: 2015.01.11. 01:30
Has thanked: 2 times
Been thanked: 46 times

Re: Zsolt offtopikja

HozzászólásSzerző: liederivative » 2022.06.23. 08:45

Szóval látom az ábrát, de dokumentáció híján nem tudom, pontosan mit látok.
liederivative
 
Hozzászólások: 197
Csatlakozott: 2015.01.11. 01:30
Has thanked: 2 times
Been thanked: 46 times

RE: Zsolt offtopikja

HozzászólásSzerző: Zsolt68 » 2022.06.23. 22:00

liederivative írta:Szóval látom az ábrát, de dokumentáció híján nem tudom, pontosan mit látok.

Nem sikerült megtalálnom azt az előadást, ahol egy ilyen ábra szerepel. Találtam viszont hasonlóakat, ahol szóban lett elmagyarázva.
(Nem igazán értem, hogy miféle rezonancia szerepel az ábrán, de valami csúcsot mutat a kezével.)
https://youtu.be/LD-qQNICZ-Y?list=PL50C9C5AB0104A6CF&t=1645
https://youtu.be/MSrMn118nF4?list=PL50C9C5AB0104A6CF&t=5402
https://youtu.be/MSrMn118nF4?list=PL50C9C5AB0104A6CF&t=5621

20061206 A magfúzió vegykonyhája - a könnyű és a nehéz elemek keletkezése (Dávid Gyula)
https://youtu.be/MSrMn118nF4?list=PL50C9C5AB0104A6CF&t=5882
A részecskék egyben hullámok is.
Fred Holyle kiolvasta a csillagokból ezt a rezonanciát.
https://youtu.be/MSrMn118nF4?list=PL50C9C5AB0104A6CF&t=6059

https://youtu.be/5voyP3-htMc?t=2232
A rezgés következtében valami különös vonzóerő hat.

https://youtu.be/BbfEaY12kmc?t=5158

https://youtu.be/ntFTBNtGE4I?t=2507
https://youtu.be/ntFTBNtGE4I?t=2560


Apropó, ha az [Renderelés ... E=m \cdot c^2] igaz, miért van szükség a tömeghez Higgs-bozonra? :evil:
Zsolt68
 
Hozzászólások: 866
Csatlakozott: 2017.05.21. 20:50
Tartózkodási hely: Budapest
Has thanked: 415 times
Been thanked: 17 times
Név: Zsolt68

Re: Zsolt offtopikja

HozzászólásSzerző: liederivative » 2022.06.23. 23:23

>>Apropó, ha az E=m⋅c2 igaz, miért van szükség a tömeghez Higgs-bozonra?

Ez Dávid Gyula egyik kedvelt témája.

>Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt a Wigner Jenő Szakkollégium e félévi előadássorozatunk első előadására, melyen a relativitáselmélet egy ritkán hallott fejezetéről lesz szó. Az előadást Dávid Gyula az ELTE TTK Atomfizikai Tanszék adjunktusa tartja.
Az előadás témája:
E = mc^2 -- valószínűleg ez a fizika leghíresebb egyenlete. Még a laikusok is ismerik és emlegetik. De vajon hány fizikus hallgató tudja róla, hogy nem igaz? Mit is jelent igazából egy mozgó test tömege, energiája és impulzusa? Mi a tömegmátrix, és vajon elfújja-e az éterszél az erő vektorát? Létezik-e "relativisztikus tömeg" és "nyugalmi tömeg"? Állandó-e egy mozgó test "nyugalmi tömege"? És ha nem, akkor hogy változik? Sokan hallottak harangozni arról is, hogy Peter Higgs azért kapott Nobel-díjat, mert 1964-ben megjósolta a Higgs-mező létét, ami "tömeget ad" a részecskéknek. Vajon ez melyik tömeg a sok közül? Egyáltalán: hogyan lehet egy részecskének "tömeget adni"? És tudja-e valaki, hogy a "tömegadás" képletét 1950-ben Budapesten írta fel először Novobátzky Károly professzor? A klasszikus mechanikában első lépésként felírjuk egy fizikai rendszer Lagrange-függvényét, a standard algoritmussal levezetjük az Euler--Lagrange-féle differenciálegyenleteket, majd megoldjuk őket (ha tudjuk). Miért nem szerepel ez az eljárás a speciális (és az általános) relativitáselméletet tárgyaló könyvekben, és miért használnak helyette nyakatekert variálási módszereket? Létezik-e kovariáns Lagrange-formalizmus, amivel könnyedén megkaphatjuk az erőterekben mozgó relativisztikus részecskék mozgásegyenleteit? (Elárulom: létezik.) Ha a hallgatóság bírja türelemmel, az előadás során mindezen kérdésekre választ kaphat.

These users thanked the author liederivative for the post:
Zsolt68
Rating: 11.11%
 
liederivative
 
Hozzászólások: 197
Csatlakozott: 2015.01.11. 01:30
Has thanked: 2 times
Been thanked: 46 times

Re: Zsolt offtopikja

HozzászólásSzerző: liederivative » 2022.06.23. 23:32

Íme.
https://www.youtube.com/watch?v=E3cz7b6PnZs

"Idopont: 2017. március 16. 18:00

Előadó: Dávid Gyula, ELTE Fizikai Intézet
Cím: Relativisztikus dinamika és a nyugalmi tömeg változása

A relativisztikus energia és a tömeg közti kapcsolatot leíró E=mc^2 képlet valószínűleg a fizika legismertebb formulája, amit a laikusok is gyakran emlegetnek. Ennek ellenére a relativisztikus dinamika alapfogalmai (tömeg, energia, impulzus, erő) kapcsán még a legújabb tankönyvekben is számos téves interpretáció, olykor matematikailag téves állítás található.
Az előadásban megpróbálok rendet rakni a témában nyüzsgő félreértések között. Egyben kovariáns Lagrange-formalizmus alapján bemutatom a (speciális és általános) relativisztikus dinamika szisztematikus kiépítését, valamint alkalmazását speciális erőhatások eseteire. Rámutatok a különböző skalármezős elméletek matematikai ekvivalenciájára.

A tárgyalás vezérelve a Novobátzky Károly által 1950-ben felismert jelenség: a mezők által kifejtett erőhatás általános esetben megváltoztatja az objektumok (nyugalminak nevezett) tömegét. Ez a mechanizmus rejlik a 2013-ban Nobel-díjjal jutalmazott, ám a kvantummezőelmélet nyelvén megfogalmazott Higgs-effektus mögött is ("a Higgs-mező ad tömeget a részecskéknek"). Végül megvizsgálom azt a kérdést, létezik-e a mechanika alaptörvényeinek olyan klasszikus (azaz nemrelativisztikus) megfogalmazása, amely kompatibilis a speciális relativitáselmélettel (annak analógiájaként, ahogy a Maxwell-egyenletek már 15 évvel Einstein születése előtt relativisztikusak voltak, csak erről Maxwell sem tudott... ).

Dávid Gyula sk."

These users thanked the author liederivative for the post:
Zsolt68
Rating: 11.11%
 
liederivative
 
Hozzászólások: 197
Csatlakozott: 2015.01.11. 01:30
Has thanked: 2 times
Been thanked: 46 times

ElőzőKövetkező

Vissza: Elméleti fizikai kérdések, problémák

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég

cron